Szaljut-program
A Szaljut-program szovjet űrállomásprogram, melynek keretében katonai és polgári célú űrállomásokat állítottak pályára. A Szaljut elnevezést egyaránt használták a polgári célú DOSZ űrállomások és a katonai célú Almaz űrállomások jelölésére is. A sikertelen holdprogramjuk után a Szovjetunió a Föld körüli pályán folytatta tovább űrtevékenységét. A Szaljut–1 volt az első űrállomás, melyet űrhajósok meglátogattak. A Szaljut–6 fedélzetén dolgozott többek közt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is.
A Szaljut–2, Szaljut–3 és Szaljut–5 Almaz (OPSZ) típusú katonai űrállomások voltak, ezek fotófelderítő eszközökkel, illetve a Szaljut–5 esetében rádiólokátorral voltak felszerelve. A többi űrállomást DOSZ néven tervezték meg, polgári/kutatási céllal, azonban sokban hasonlítottak az Almaz űrállomásokra. A közös „Szaljut” név használata a katonai űrállomások rendeltetésének elfedését szolgálta.
Az Almaz típusú űrállomásokkal szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy felderítésre gazdaságosabb az automatikus, személyzet nélküli felderítő műholdak alkalmazása.
Szaljut űrállomások
[szerkesztés]| Név | Típus (gyári jelzés) | Indítás | Repülés vége | Repülési idő (nap) | Lakott idő (nap) | Űrhajósok | Űrhajók | Teherűrhajók | Tömeg (kg) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szaljut–1 | DOSZ–1 | 1971. április 19. | 1971. október 11. | 175 | 24 | 3 | 2 | 0 | 18 425 |
| Szaljut–2 | OPSZ–1 | 1973. április 3. | 1973. május 28. | 54 | 0 | 0 | 0 | 0 | 18 500 |
| Szaljut–3 | OPSZ–2 | 1974. június 24. | 1975. január 24. | 213 | 15 | 2 | 1 | 0 | 18 500 |
| Szaljut–4 | DOSZ–4 | 1974. december 26. | 1977. február 3. | 770 | 92 | 4 | 3 | 0 | 18 900 |
| Szaljut–5 | OPSZ–3 | 1976. június 22. | 1977. augusztus 8. | 412 | 67 | 4 | 2 | 0 | 19 000 |
| Szaljut–6 | DOSZ–5–1 | 1977. szeptember 29. | 1982. július 29. | 1764 | 683 | 33 | 16 | 14 | 19 000 |
| Szaljut–7 | DOSZ–5–2 | 1982. április 19. | 1991. február 7. | 3216 | 816 | 26 | 12 | 16 | 19 000 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
