Ugrás a tartalomhoz

Szelincs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Zeleneč (egyértelműsítő lap).
Szelincs (Zeleneč)
Szelincs címere
Szelincs címere		 Szelincs zászlaja
Szelincs zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1243
PolgármesterDaniela Mizerová
Irányítószám919 21
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség2632 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség213 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság145 m
Terület11,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 17° 35′ 42″48.331111°N 17.595000°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 17° 35′ 42″48.331111°N 17.595000°E
Szelincs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelincs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelincs (szlovákul Zeleneč) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszombattól 4 km-re délre.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorszakban a vonaldíszes és a lengyeli kultúra népe élt. A bronzkorban is település állt itt.

A mai falut 1243-ban említik először. Pozsony várának uradalmához tartozott, majd 1278-ban IV. László király a pozsonyi káptalannak és prépostságnak adta. 1720-ban szőlőskertje és 90 adózója volt. 1828-ban 614-en lakták. A hozzá tartozó Ószelincs 1429-ben a pozsonyi káptalan és prépostság faluja volt, uradalmi majorral. Egykori gótikus kápolnája a 15. században épült, ezt 1743-ban barokk templommá bővítették. Később a helyén építették fel a mai templomot.

Vályi András szerint "SZILINCS. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura a’ Pozsonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Móderdorfnak, és Gerentsérnek is, mellynek filiája, szomszédságjokban; határja 3 nyomásbéli, ’s jó termékenységű, fája, és legelője is van."[2]

Fényes Elek szerint "Szilincs, (Linch), tót falu, Poson vmegyében, N.-Szombathoz egy kis mfd. Van 597 kath. lak. Kath. paroch. temploma, derék erdeje, jó szántóföldje. F. u. a posoni káptalan."[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Szilincs, tót kisközség a Mátyusföldön. Körjegyzőségi székhely, 177 házzal és 1265 róm. kath. vallású lakossal. E község 1243-ban Terra Seelench néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. 1278-ban IV. László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alakban szerepel. A Bazini és Szentgyörgyi grófok erőszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt, egész kihaltáig, a káptalan minden tiltakozása daczára, a mikor is az Illésházyak foglalták el. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lőrincz nagyszombati polgárnak, kitől Rudolf alatt a pozsonyi káptalan visszaváltotta. 1649-ben II. Ferdinánd királytól vámjogot nyert. Hajdan magyar község volt, de idővel eltótosodott. 1790-ben, villámcsapás következtében, majdnem az egész község leégett. A községnek nincs temploma; ezt egyszerű kápolna helyettesíti, mely 1780-ban épült. A falu postája, távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Ide tartozik Orincs puszta és két malom."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 860 lakosából 2 magyar és 821 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1032 lakosából 8 magyar és 1014 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1265 lakosából 10 magyar és 1246 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1450 lakosából 89 magyar és 1347 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1499 lakosából 1 magyar és 1496 csehszlovák volt.

1930-ban 1546 lakosából 5 magyar és 1539 csehszlovák volt.

1970-ben 2594 lakosából 2590 szlovák volt.

1980-ban 2503 lakosából 1 magyar és 2497 szlovák volt.

1991-ben 2336 lakosából 2 magyar és 2325 szlovák volt.

2001-ben 2369 lakosából 3 magyar és 2352 szlovák volt.

2011-ben 2499 lakosából 1 magyar és 2437 szlovák.

2021-ben 2632 lakosából (+3) magyar, (+1) ruszin, 2589 szlovák, 23 (+4) egyéb és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt volt plébános 1866-tól 1894-ig, halálig Ján Klempa (1839-1894) szlovák katolikus pap, történész, néprajzkutató és író.
  • Itt született 1764-ben Mallyo Antal római katolikus plébános.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1973-ban épült.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája a 18. században épült. Az új templom építésekor lebontották.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.
  5. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szelincs&oldid=26762669”