Ugrás a tartalomhoz

Szent Borbála híd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Borbála híd
Elhelyezkedése
Áthidalt akadályIpoly
NévadóSzent Borbála
Funkcióközúti híd
Sávok száma2
Elhelyezkedése
Szent Borbála híd (Magyarország)
Szent Borbála híd
Szent Borbála híd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 40″, k. h. 19° 03′ 11″48.060990°N 19.053090°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 40″, k. h. 19° 03′ 11″48.060990°N 19.053090°E
Térkép

A Szent Borbála híd[1] vagy Drégelypalánk–ipolyhídvégi Ipoly-híd (szlovákul Most Svätej Barbory) közúti híd az Ipoly felett Magyarország és Szlovákia határán, Drégelypalánk és Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) között.

Nevét Szent Borbáláról kapta. Az elnevezést a szlovák féllel történt egyeztetést követően, az Építési és Közlekedési Minisztérium előterjesztése alapján, a Földrajzinév-bizottság 2023. november 6-án hagyta jóvá.[1]

Fekvése

[szerkesztés]

Az Ipoly határfolyó felett ível át a 72+946 kilométerszelvényben.[2] Magyarországon Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban, Szlovákiában a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban helyezkedik el.

Története

[szerkesztés]

Előzmények

[szerkesztés]

Ezen a helyen hosszú idő óta áll híd az Ipolyon: Ipolyhídvég erre utaló nevét 1252-ben említik először. Egy 1617-es, Drégely várát ábrázoló metszeten is látszik a Palán és Hídvég között a lapos ártéren át húzódó hosszú fahíd. Az ilyen hidakat az árvíz vagy jégzajlás rendszeresen tönkretette, de ezzel együtt fontos volt az itt húzódó kereskedelmi út számára, mely a felföldi területeket kötötte össze Váccal és Pesttel.

Klasszicista kőhíd (19. század első fele – 1944)

[szerkesztés]

A 19. század első felében klasszicista kőhíd épült itt, mely mind a keletkezés idejét, mind kialakítását tekintve rokonítható a hortobágyi kilenclyukú híddal. Ez a folyó felett három magasabb, csúcsos formájú ívvel vezetett át, melyhez két végén egy-egy alacsonyabb és laposabb ártéri ív kapcsolódott. Egy 1852-es kataszteri térképen már szerepel, így ekkor már biztosan állt. 1938 októberében, a müncheni egyezmény hírére a csehszlovák hadsereg lezárta és elaknásította, de ezt később eltávolították. Az első bécsi döntés után, november 8-án ezen vonult be a magyar hadsereg a visszakapott felvidéki területekre. 1944. december 8-án a védekező német hadsereg az egyik ívét felrobbantotta, majd két nappal később a szovjet 2. Ukrán Front átkelése során vívott tűzharcban teljesen elpusztult.[3]

Gyaloghíd 2009-ben

Szent Borbála híd (2024–)

[szerkesztés]

A magyar kormány 2016 januárjában döntött az Európai Unió 2014–2020. évi programozási időszakában a határátkelőkhöz vezető közutakon és vízi átjárókon megvalósítandó fejlesztésekről, melyek között szerepelt a Drégelypalánk és Ipolyhídvég között létesítendő Ipoly-híd is.[4]

Az új híd engedélyezési terveit a Speciálterv Kft., a kiviteli terveket a Roden Mérnöki Iroda Kft. és a Pont-Terv Zrt. készítette.[2]

Az alapkövet 2022 áprilisában tették le. A hidat a Colas Közlekedésépítő Zrt., az 1017 m hosszú, 2×1 sávos magyar oldali csatlakozó utat a Colas Út Zrt. kivitelezte.[5] Ennek során egy szintbeni normál csomópontot és a Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon egy szintbeni vasúti kereszteződést is kialakítottak.[2] A mintegy 170 m hosszú szlovákiai oldali csatlakozó utat a BVT-STAV s.r.o. építette. A beruházás költsége 2,6 milliárd forint volt, az Európai Unió társfinanszírozásával (konkrétan az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból[6]).[5]

Az építkezés során, 2022-ben az ipolyhídvégi oldalon, a folyóparti szemétfeltöltés és bozót alól szinte teljes épségben előkerült a régi kőhíd szélső íve. Ezt az építkezés miatt el kellett bontani, de előtte régészeti feltárásra, építészettörténeti kutatásra és 3D szekennelésre került sor.[3]

A projektzáró eseményt 2024. január 12-én tartották, bár ekkor az Ipoly áradása miatt a forgalom előtt még ténylegesen nem lehetett megnyitni.[7] Az ünnepélyes átadásra március 11-én került sor.[8]

A híd átadásával a két település közötti, korábban kerülővel 24 kilométeres út vált feleslegessé.[5]

Jellemzők

[szerkesztés]

A híd 48,5 méter szabad nyílású vasbeton pályalemezzel merevített, 2 főtartós alsópályás acél ívhíd.[2][6] A hidat a személy- és a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó teherforgalom használhatja, és kétirányú gyalogúttal is rendelkezik.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Megvan a két új Ipoly-híd neve (magyar nyelven). Sokszínű Vidék. 24.hu, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
  2. a b c d Kalácska-Nagy Nóra: Újabb két Ipoly-híd építése rajtolhat el, lezárult a közbeszerzés (magyar nyelven). Magyar Építők, 2021. augusztus 11. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
  3. a b Zsuppán András: Szemétdomb alól került elő a hortobágyi Kilenclyukú híd kistestvére (magyar nyelven). Válasz Online, 2022. április 11. (Hozzáférés: 2023. december 9.)
  4. Új hidak épülnek a Dunán és az Ipolyon, 46 határátkelőt fejlesztenek (magyar nyelven). Magyar Építők, 2016. január 20. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
  5. a b c d Szabó Ákos: 2023 őszén veheti birtokba a forgalom a drégelypalánki Ipoly-határhidat (magyar nyelven). Magyar Építők, 2022. október 7. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
  6. a b Kalácska-Nagy Nóra: Befejeződött a Drégelypalánkot és Ipolyhídvéget összekötő híd pályalemezének betonozása (magyar nyelven). Magyar Építők, 2022. december 5. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
  7. Szabó Ákos: Átadtak egy új Ipoly-hidat – még egy közvetlen kapcsolat létesült Magyarország és Szlovákia között (magyar nyelven). Magyar Építők, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
  8. Móré Levente: Újabb Ipoly-hidat adtak át Magyarország és Szlovákia között (magyar nyelven). Magyar Építők, 2024. március 11. (Hozzáférés: 2024. május 12.)