Tó
A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.
Területük 2,5 millió km2, a Föld felszínének 0,5%-a, a szárazföldek jégmentes felszínének 2%-a.[1]
Meghatározásuk
[szerkesztés]A tó azon stagnáló víztömeg, mely a felszínnek a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki. (F. A. Forel). A tengertől való elkülönítésének legfontosabb szempontja, hogy az állóvíz és a tenger között nincs kétirányú kapcsolat. A folyótól való megkülönböztetés kritériuma, hogy az átfolyó víz sebessége nem elegendő a víztömeg teljes átkeveréséhez.
A szárazföldek állóvizei közé tartozik a fertő, a mocsár és a láp.[2]
A tavak fajtái eredetük alapján
[szerkesztés]Medencéjük kialakulása alapján elkülöníthető:
- Kimélyítéses medencéjű
- Elgátolásos medencéjű
A tómedencék leggyakoribb típusai a kialakító folyamatok szerint:
- Endogén eredetű tavak
- Exogén eredetű tavak
- Kozmikus hatásra kialakult tavak
- Antropogén tómedencék
Endogén eredetű tavak
[szerkesztés]Az endogén eredetű tavak medencéjét belső erők – tektonikus mozgások, vulkáni erők – alakítják ki.
Tektonikus eredetű tavak
[szerkesztés]
A tektonikus eredetű tavak medencéjét tektonikus mozgások alakítják ki.
- Árkos tavak (árkos vetődések medencéiben):
- Bajkál-tó
- Kelet-afrikai árokrendszer tavai (Nyasza-tó, Tanganyika-tó, Turkana-tó, Kiwu, Edward, Albert)
- Távolodó lemezszegélyeket jelző árokrendszer tavai:
- például Holt-tenger
- Sekély vizű ároktavak:
- Epirogenetikus süllyedékben elhelyezkedő állóvíz:
- például Viktória-tó
- Szerkezeti süllyedékeket kitöltő egykori tengermaradvány:
Vulkanikus eredetű tavak
[szerkesztés]- krátertavak, kalderatavak:
- Japán, Indonézia, Kamcsatka-félsziget.
- Róma-környéki nagy tavak
- Szent Anna-tó
Exogén eredetű tavak
[szerkesztés]Az exogén eredetű tavak külső erők – jég, termokarsztos folyamatok, szél, folyó, tenger, élővilág, kozmikus becsapódás, karsztosodás, földcsuszamlás – által létrehozott tavak.
Jég által kialakított tavak
[szerkesztés]Az exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak.
A sziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetú tavak:
A tengerszemek (kártavak) a sík területre érő gleccserek által a puhább kőzetbe vájt kárfülkékben kialakult tavak.
- Magas-Tátra
- Poprádi-tó
A gleccsertavak a gleccserek völgyében kialakuló tavak (U alakú teknőben felhalmozódó vizek).
A végmorénatavak a gleccserek által szállított és lerakott törmelékből (moréna) a gleccser végződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek.
Folyók által kialakított tavak
[szerkesztés]A morotvatavak (holtágak) kanyargó folyók mentén alakulnak ki a folyókanyarulat levágásával. Jellegzetes kifli formájuk van, sekélyek. Például:
- Mártélyi-tó (Tiszán),
- Szelidi-tó (Dunán)
A karsztos tavak karsztos területek mélyedéseiben (például víznyelő, polje, dolina, uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki. Ilyen karsztos tavak például
- Vörös-tó (dolinából, É-borsodi karszt)
- Aggteleki-tó (víznyelőből, É-borsodi karszt)
- Albániában/Macedóniában ilyen a Preszpa-tó (poljéből)
- Ohridi-tó
Szél által kialakított tavak
[szerkesztés]A szélvájta (deflációs) tavak a szél mélyítő ereje révén keletkeztek. Ilyenek az Alföld tavai
Lagúnatavak
[szerkesztés]Turzás gátolta tavak. Például IJssel-tó.
Elgátolással keletkezett tavak
[szerkesztés]Hegyomlás által elgátolt tavak:
Földcsuszamlás által elgátolt tavak:
- Arlói-tó (Arló)
- Alleghe-tó (Lago di Alleghe, Dolomitok)
Kozmikus hatásra kialakult tavak
[szerkesztés]Meteorit-becsapódások során kialakult medencéik vannak. Kanadában jellemző.
Antropogén eredetű tavak
[szerkesztés]Mesterséges tavak. Például
- Víztározók (Tisza-tó)
- Hűtőtavak (erőművek mellett)
- Halastavak
- Bányatavak
Tavak csoportosítása vízháztartás alapján
[szerkesztés]- Lefolyásos tavak
- Lefolyástalan tavak: csak párolgással veszítenek vizet, ezért felgyülemlenek a folyók által szállított sófélék.
Tavak pusztulása
[szerkesztés]Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.
Tavak pusztulásának típusai:
- A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
- Például Szahara-menti tavak
- Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
- Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).
Az eutrofizáció a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.
Tavak pusztulásának szakaszai:
- 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
- 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
- 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület
A legjelentősebb tavak listája
[szerkesztés]
- Csád-tó
- Malawi (Nyasza)-tó
- Tanganyika-tó
- Turkana-tó (Rudolf-tó)
- Viktória-tó
- Atabaszk-tó
- Erie-tó
- Felső-tó
- Huron-tó
- Michigan-tó
- Nagy-Medve-tó
- Nagy-Rabszolga-tó
- Ontario-tó
- Rénszarvas-tó
- Winnipeg-tó
- Aral-tó
- Bajkál-tó
- Balkas-tó
- Iszik-köl
- Kaszpi-tenger
- Csinghaj-tó (Kuku-nór)
- Urmia-tó
A Föld legnagyobb tavai, sóstavai
[szerkesztés]A Föld legmélyebb tavai
[szerkesztés]| Név[4] | Ország(ok) | Mélysége (méter) |
|---|---|---|
| Bajkál-tó | Oroszország | 1620 |
| Tanganyika-tó | Kongói Demokratikus Köztársaság – Tanzánia – Zambia – Burundi | 1470 |
| Kaszpi-tenger | Kazahsztán – Irán – Oroszország – Türkmenisztán – Azerbajdzsán | 1025 |
| San Martín-tó | Argentína – Chile | 836 |
| Nyasza-tó | Malawi – Mozambik – Tanzánia | 706 |
| Iszik-köl | Kirgizisztán | 702 |
| Nagy-Rabszolga-tó | Kanada | 614 |
| Matana-tó | Indonézia | 590 |
| Crater-tó | USA | 589 |
| Toba-tó | Indonézia | 529 |
| Szarezszkoje-tó | Tádzsikisztán | 505 |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szabó J. 195.
- ↑ Szabó J. 195.
- ↑ Nagy tavak: A Nagy-tavak Glint-tavak is. Ez azt jelenti, hogy a Glint-vonal mentén helyezkednek el. A Glint-vonal eltérő kőzetekből kialakult tájakat választ el. Például a kanadai pajzs gránitja és a Préri-tábla üledékes kőzetei.
- ↑ Forrás: Cartographia Világatlasz ISBN 963-352-528-4CM
Források
[szerkesztés]- ↑ Szabó J. 2010.: : A hidroszféra (vízburok). In: Tóth József (főszerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 9789630589482
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
