Ugrás a tartalomhoz

Törzsudvarnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törzsudvarnok
(Банатски Двор / Banatski Dvor)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségBégaszentgyörgy
Rangfalu
Irányítószám23213
Körzethívószám+381 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség1095 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság68 m
Terület36,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 20° 30′ 51″45.520556°N 20.514167°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 20° 30′ 51″45.520556°N 20.514167°E
Törzsudvarnok
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Törzsudvarnok
témájú médiaállományokat.

Törzsudvarnok (szerbül Банатски Двор / Banatski Dvor, németül Banater Hof, bolgárul Иттварнок / Ittvarnok) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben. Két település, Törzsudvarnok és Szőlősudvarnok egyesülésével jött létre. A települést a környékbeli magyarok csak Udvarnok néven ismerik.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagybecskerektől északkeletre, az Ó-Béga partján, Csősztelek, Jankahíd és Bégaszentgyörgy közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Törzsudvarnok

[szerkesztés]

Törzsudvarnok 1319-ig királyi birtok volt, ekkor Károly Róbert király Karthali Tamás illyédi várnagynak és Etele nevű testvérének adományozta

A középkorban Keve vármegyéhez tartozott, neve 1332-1337 közt már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt. 1452-ben az Ittebei család birtoka volt, 1508-ban azonban már csak mint puszta volt említve. 1508-ban II. László király e puszta akkori földesurának, Etelei Miklósnak adott kedvezménye szerint az Udvarnokon megtelepedők, hat évi adómentességet nyertek. E kedvezmény következtében a falu ismét felépült és a 15. század utolsó évtizedében még fennállt, a 17. században azonban ismét elpusztult és a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakatlan helyek között szerepelt, és még 1779-ben is lakatlan volt. A kincstártól Petrovics József szerezte meg 1825 körül, majd Torontál és Krassó vármegyékből római katolikus bolgárokat telepített ide, akik azonban később a szomszédos Szőlősudvarnokra költöztek. 1838-ban Petrovics József volt a földesura és ekkor még önálló puszta volt. 1910-ben 863 lakosából 602 magyar, 254 német volt. Ebből 827 római katolikus, 13 református, 16 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Szőlősudvarnok

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2177 2099 1832 1629 1374 1300 1263[2] 1095[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 593 46,95
Magyarok 509 40,30
Jugoszlávok 50 3,95
Cigányok 30 2,37
Bolgárok 8 0,63
Románok 6 0,47
Montenegróiak 5 0,39
Muzulmánok 4 0,31
Németek 2 0,15
Csehek 1 0,07
Horvátok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]