Tatai Patara
A Tatai Patara 1597: török kori Történelmi Fesztivál Tatán, mely 2008 májusa óta minden évben megrendezésre kerül.
Története
[szerkesztés]
A török hódoltság miatt a Magyar Királyság lakosságának harmada kiszakadt Európa fő áramából, és a muzulmán Oszmán Birodalom hódoltsága alá került, másik két harmadában pedig erősen megfogyatkozva, a legnagyobb veszélyek és nehézségek között maradhatott fenn. A magyarság állami léte került veszélybe. Az ország törökök által meghódított területén a települések kétharmada teljesen megsemmisült. A 16. század közepére a megállíthatatlan török hódítás nyomán Tata határerőddé, végvárrá vált. Komárom és Győr előváraként a török-magyar csatározások állandó színtere lett, és többször is gazdát cserélt.[2] Egyik legnevezetesebb ostroma a tizenöt éves háború idején, 1597. május 23-án volt, amikor gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány csellel – és egy ügyes haditalálmánnyal, a fesztiválnak nevet adó robbanószerkezettel - visszafoglalta a török kézen levő tatai erősséget.
A patara
[szerkesztés]A történelmi fesztivál elnevezése a várostromkor használt haditechnikai újítás, a petárdaként is emlegetett patara nevéből ered.[3] A török várak ilyen találmánnyal történő visszafoglalásának ötlete Johann Bernstein katonamérnöktől származott, ő találta ki, hogy a korabeli várkapuk berobbantásához megfelelő nagyságú, méretű és nagyerejű robbanóeszközöket készítsenek. A harang formájú vastag falú bronz öntvényt, a patara fő alkotórészét, lőporral tömték meg, és egy többszörösen vasalt arasznyi vastag falapra erősítették. A lapra szerelt petárdát a várkapura akasztották, és begyújtották. A robbanáskor a falap keresztültörte a várkapu fából készült deszkáit. Ezzel a robbanóeszközzel, az akkori „csodafegyverrel” döntötték be a várkaput Pálffy főkapitány vitézei is. Egy évvel később, Győr felszabadításánál is a Tatán tesztelt új fegyver indította el a sikeres ostromot.[4] A robbanószerkezetet 1597-ben Pápánál is kipróbálták.[5]
A fesztivál célja
[szerkesztés]Célja a hagyománytisztelet és értékteremtés, miközben olyan erényeket állít példaként, mint a bátorság, határozottság, hűség, céltudatosság és összefogás.
Programok
[szerkesztés]Tata török kori életét, történelmi eseményeit idézi az eseménysorozat: a vár nagy ostromát játssza újra. Faltörők, bajvívók idézik fel a harcokat; tábordúlás, vízi ütközetek mutatják be a korabeli hadviselés kegyetlenségét. Eközben a várfalakon belül és kívül mindenki élheti egy kicsit a viharos múlt sokszor békésebb hétköznapjait, belekóstolva a reneszánsz világ ételeibe, italaiba, és persze megízlelve a kor divatját, muzsikáját is.
Időpontok
[szerkesztés]I. Tatai Patara: 2008. május 20-22.
II. Tatai Patara: 2009. május 22-24.
III. Tatai Patara: 2010. május 28-30.
IV. Tatai Patara: 2011. május 20-22.
V. Tatai Patara: 2012. május 18-20.
VI. Tatai Patara: 2013. május 24-26
VII. Tatai Patara: 2014. május 30-június 1.
VIII. Tatai Patara: 2015. május 21-24.
IX. Tatai Patara: 2016. május 26-29.
X. Tatai Patara: 2017. május 19-21.
XI. Tatai Patara: 2018. május 18-20.
XII. Tatai Patara: 2019. május 24-26.
Szervezők
[szerkesztés]A fesztivál szervezői: ZOFI Rendezvényszervező Kft. Zombori Mihály vezetésével.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A petárda, gyoriszalon.hu
- ↑ A 145 éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen.
- ↑ Tatai patara Archiválva 2016. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, tataipatara.hu
- ↑ Újra és újra elverik a magyarok Gölbasi seregét, nol.hu
- ↑ Háromnapos időutazás 1597-be Archiválva 2016. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, honvedelem.hu
Források
[szerkesztés]- Varga Istvánné: Tata lépten-nyomon. – Tata: Tata Város Önkormányzata, 2010. p. 365.
- Tatai Patara – 2010. - In: Harangláb 2010./05. p. 11.
- Tatai Patara 2009. - In: Harangláb 2009./06. p. 1.
- Tatai Patara – In: Vértes 2009/03. p. 6-7.
- Hrubos-Takács Róbert: A Tatai Patara – Tata: ZOFI Rendezvényszervező Kft., 2016.