Településszociológia

A településszociológia a szociológia egy ága, azaz szakszociológia, amely a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét, a térbeli-társadalmi konfliktusokat és érdekviszonyokat vizsgálja a városokban és falvakban, a regionális rendszerekben, a településhálózat egészében. A vizsgálatok tárgyát jelentő településtípusok alapján beszélhetünk város- illetve faluszociológiáról.

A településszociológia gyakran más tudományok, így a társadalomföldrajz, néprajz módszereit és eredményeit is felhasználja.

A chicagói iskola

A városszociológia kialakulásában döntő jelentőségű volt a Chicagói Iskola munkássága. A Chicagói Iskola követőinek felfogását és fogalomkészletét a biológiai, pontosabban az ökológiai analógiák határozták meg – ezért az általuk képviselt irányzatot humánökológiának is nevezik. Értelmezésük szerint a városi társadalom megértésében magyarázó erővel bírnak a környezeti viszonyok. A társadalmat természeti életközösséghez hasonlították, ahol a különböző fajok populációi élnek együtt, kölcsönösen függve egymástól. A humánökológia fő eredménye a várost koncentrikus körök határolta övezetekre tagoló városmodell. E modell szerint a városközpontban összpontosul az igazgatás, az üzleti élet és a szórakoztatás. A belvárost az úgynevezett átmeneti övezet veszi körül, amelynek bérházai a vidékről felvándorolt munkásoknak adnak szállást. A következő övezet az ipari munkások otthona, majd ezt követik a gazdag társadalmi rétegek villanegyedei. Végül a város peremén az elővárosok és kertvárosok találhatók.

A humánökológia a városi különbségek kialakulását egy olyan természetes folyamatnak tekinti, amely az eltérő szükségleteken alapul. Az eltérő szükségletek olyan térbeli egységeket hoznak létre, amelyek egyben társadalmi egységek is. Ezeket természetes övezeteknek nevezték.

A Chicagói Iskola legfontosabb képviselői: Robert E. Park, Ernest W. Burgess, Louis Wirth.

Az újabb kutatások

Sokáig szinte kizárólagos elemzési keretet jelentett a humánökológia, ám az 1970-es évekre elveszítette magyarázó erejét, bár a mai napig gyakran felhasználják a városfejlődés értelmezésére, illetve a városszerkezet vizsgálatában. Olyan új folyamatok jelentek meg ugyanis a nagyvárosokban, amelyekre a humánökológia nem tudott választ adni. A változások közé tartozott többek között a városmagok csökkenő népességszáma, a városi társadalmakban növekvő polarizáció, amely különösen etnikai alapon volt erős. De nőttek a különbségek az egyes városok, illetve az országok között is. Az átalakuló, globalizálódó gazdaság folyamatai átértékelték a városok szerepét, felértékelődött a versenyképesség, a sikeresség fogalma. A globális kulturális, politikai és gazdasági folyamatok következtében a különböző városok fejlődése a korábbinál sokkal szorosabban összefonódott egymással. Mindezek következtében az 1970-es évektől – elsősorban brit és francia elméleti háttérrel, Henri Lefebvre, Manuel Castells és a geográfus David Harvey munkássága alapján megújult a városszociológia.

Főbb kutatási irányok

• A településeken belüli társadalmi viszonyok, konfliktusok
• A városfejlődés társadalmi kérdései
• A lakótelepek problémái
• A városrehabilitáció hatásai
• A településen belüli lakásviszonyok
• A településfejlődés meghatározó mechanizmusai
• A szegregáció, gettósodás kérdései
• A településhálózaton belüli egyenlőtlenségek, falu-város különbségek

Források

• Városszociológia. Hans Paul Bahrdt et al. válogatott tanulmányai; vál., bev. Szelényi Iván, ford. Bencze György et al.; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1973
• Szirmai V.: A településszociológia alapjai[1]

További információk

• Jan Gehl: Élhető városok; ford. Bogdán Ágnes, Kertész Judit, Sulyok Viktória; Terc, Bp., 2014
• Budapesti városszociológiai vizsgálatok. 1-2.; Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, Bp., 1966–1967
  • 1. Lakáshelyzet és lakáselvárás a Józsefvárosban; 1966
  • 2. Szociológiai vizsgálat a Lágymányosi lakótelepen; 1967
• Bakonyiné Winiczai Klára: Városszociológia; JPTE, Pécs, 1997
• Település- és városszociológia; tan. Berey Katalin et al.; Műegyetemi, Bp., 1998
• Pál Judit: Városfejlődés a Székelyföldön, 1750–1914; Pro-Print, Csíkszereda, 2002
• Település- és városszociológia. Szöveggyűjtemény; szerk. Csizmady Adrienne, Husz Ildikó; Gondolat, Bp., 2004
• Pásztor Gyöngyi: Városszociológia. Elméletek és problémák; Kolozsvári Egyetemi, Kolozsvár, 2006
• Város és vidéke. Településszociológiai tanulmányok, 2003–2006; szerk. Rácz Attila; Belvedere Meridionale, Szeged, 2007 (Településszociológiai tanulmányok)
• Társadalom, tér, szerkezet; szerk. Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne; ELTE TÁTK Városi és Regionális Kutatások Központja, Bp., 2008
• Csanádi Gábor–Csizmady Adrienne–Olt Gergely: Átváltozóban; ELTE Eötvös, Bp., 2012
• Csinált városok a XXI. század elején; szerk. Szirmai Viktória; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, Bp., 2013
• Kritikai városkutatás; szerk. Jelinek Csaba et al.; L'Harmattan, Bp., 2013 (Társadalomelméleti könyvtár)
• Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században. Történeti tanulmányok; BFL, Bp., 2014 (Várostörténeti tanulmányok)
• Főutcák, üzletutcák. Megújulás és fejlesztés; szerk. Kocsis János Balázs; L'Harmattan, Bp., 2016
• Eberhard Straub: Az élő város. Az urbánus életformák változásai; Typotex, Bp., 2018
• A kisváros dicsérete; szerk. Hörcher Ferenc, Körmendy Imre, Tóbiás Krisztián; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2019 (Tempevölgy könyvek)
• Középvárosi társadalmak. Egy új, innovatív városfejlesztési modell megalapozása; szerk. Szirmai Viktória; Soproni Egyetemi, Sopron, 2020
• Beluszky Pál–Sikos T. Tamás: Városi szerepkör, városi rang; Dialóg Campus, Bp., 2020
• Hugo Macdonald: Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a nagyvárosi életből?; fotó Ana Cuba, ford. Garamvölgyi Andrea; HVG Könyvek, Bp., 2021
• Zsugorodó városok. Stratégiák és módszertanok a zsugorodó városok vonzóképességének növelésére; tan. Alföldi György et al.; Terc, Bp., 2021