Ugrás a tartalomhoz

Urolagnia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy harisnyás nő felemeli a szoknyáját, és belevizel egy férfi szájába.

Az urolagnia (más neveken urophilia, undinism) egy parafília, szexuális izgalom a vizelet vagy vizelés látványától vagy gondolatától.[1] A szó görög eredetű, az ouron (vizelet) és lagneia (vágy) szavakból ered.[2][3]

Az urolagnia gyakorlói általában élvezik ha levizelhetnek másokat, vagy őket levizelik. Ha valaki meg is issza a vizeletet, azt urofágiának hívjuk (bár az „urofágia” csak a vizelet elfogyasztását jelenti, akár szexuális célzattal, akár nem). Az urolagnia gyakorlói BDSM szeánsz részeként gyakran részt vesznek urofágiában is.

Az urolagnia elterjedt angol nevei a szlengben „golden showers” („aranyzuhany”), „water sports” („vízisport”) vagy „piss play” („pisijáték”). Az urolagniát néha összefüggésbe hozzák az omorashival, de a nyugati kultúrában az omorashi elkülönül az urolagniától, utóbbi a vizelet visszatartásáról szól. Itt a szexuális izgalmat a húgyhólyag telítettsége, feszítése okozza.

Mint parafília, előfordul hogy az alany meg is issza a vizeletet, vagy fürdik benne. Más esetekben a szexuális izgalmat a bevizelés, vagy más bevizelésének látványa okozza, esetleg az ágybavizelés. És van akinél a szexuális izgalmat a vizelettel átitatott ruhanemű vagy testrészek szagolgatása okozza. A legtöbb esetben szoros kapcsolat van a vizelet szaga vagy látványa és a szexuális cselekedet között.

Előfordul, hogy ez a jelenség pelenkafétissel és/vagy infantilizmussal társuló szexuális izgalommal párosul. Az urolagnia a BDSM világában is használatos a megalázás egy formájaként, akár kényszerített vizeletvisszatartással, amíg az alany be nem vizel, akár levizelésként, vagy a vizelet elfogyasztására kényszerítésével.

A zsebkendőkód szerint az urolagniát sárga kendő szimbolizálja a jobb vagy a bal nadrágzsebben.

Új-Zélandon az urolagnia reklámozása vagy támogatása, akár online akár nyomtatott formában büntetendő cselekmény, amely 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.[4][5][6]

Az urolagnia néhány gyakori változata

[szerkesztés]

Visszatartás: angolul „desperation”, szó szerint elszántság. Ide tartozik a vizelet visszatartása, amíg a vizelési inger jelentősen felfokozódik; ha valakit ráveszünk, hogy tartsa vissza a vizeletét; és másvalaki megfigyelése, akinek nagyon kell vizelnie. A fétist okozhatják gyermekkori emlékek, amelyekben szerepel az erős vizelési inger, vagy más vizelési ingerének látványa. A szexuális izgalmat okozhatja a teli húgyhólyag feszülése, vagy a vizelési ingerrel küszködő személy testi reakciói és arckifejezése.

Kukkolás: másvalaki megfigyelése vizelés közben, az illető tudta és beleegyezése nélkül. Történhet rejtett kamerával, vagy olyan helyeken lesben állással, ahol nagy valószínűséggel vizelnek emberek.

Bevizelés: szexuális izgalom a ruhába vizeléstől, vagy más bevizelésének látványa. A vizelet melegsége, ahogy végigcsörgedezik a testen nagyon nyugtató és élvezetes a művelője számára. A legtöbb esetben a szexuális izgalmat a vizelet szaga is kiváltja.

Exhibicionizmus: az erős vizelési inger jól látható kimutatása, vagy bevizelés azzal a határozott szándékkal, hogy idegenek lássák. A gyakorlói általában parkokban vagy bevásárlóközpontokban fordulnak elő. Egyes esetekben direkt olyan helyzeteket teremtenek, amiben mások láthatják az átázott ruháikat.

Pussing: brit szleng. Egy pár férfi tagja kölcsönös beleegyezés alapján nézi, ahogy a párja vizel mások által nem látható módon félig nyilvános helyen. Ez a hely általában egy kocsma, szálloda, étterem, iroda, klub, stb. wc fülkéje. Az ügyeskedés és taktikázás, hogy mindketten észrevétlenül be és kijussanak ugyanabba a wc fülkébe legalább olyan fontos, mint maga a vizelés. Ez a tevékenység lehet önálló cselekedet, vagy része/előjátéka további tevékenységeknek, amelyek legtöbb esetben szexuális aktust tartalmaznak.

Egyéb formái

[szerkesztés]

A vizelet megjelenik az alternatív gyógyászatban is. A vizeletterápia során az alany nagyobb mennyiségeket iszik a saját vizeletéből. Ez nem keverendő össze az urolagniával.

Jelentős gyakorlói

[szerkesztés]

Havelock Ellis – Brit szexológus, aki 60 éves koráig impotens volt, mikor is felfedezte, hogy felizgatja a vizelő nők látványa.[7]

Shirley Manson – a népszerű rockbanda, a Garbage vezető énekese. Egy interjún a következőt mondta: „Utálom azokat a pasikat, akik félnek a pisitől, kakitól és menstruációs vértől… Olyan férfit akarok, aki megengedi hogy a köldökébe pisiljek.”[8] A „When I Grow Up” című daluk tartalmazza a következőt: „Happy Hours/Golden Showers” („Boldog órák/Aranyzuhatagok”).[9]

Annie Sprinkle: visszavonult pornószínésznő, későbbi szexuális ismeretterjesztő és a női szexuális élvezetek szószólója. A művészneve a folyadékokkal kapcsolatos megszállottságából ered.[10]

Rockbitch: főként női tagokkal rendelkező rockbanda. Fellépéseiken gyakran szerepeltek szexuális cselekedetek, valamint vizelés is, mint a műsor része.[11]

Ashley MacIsaacÚj-Skóciai hegedűművész és énekes. 1996-ban a Maclean's-nek adott interjújában említette a szexuális életét, beleértve a kiskorú barátját és az urolagniához való vonzódását. 2003-ban a Montreal Mirror-ban megjelent interjújában azt nyilatkozta, hogy szereti ha más férfiak levizelik.[12]

Albert Fish (The Grayman, The Boogeyman): számos levelet írt özvegyasszonyoknak a New York Times-ban megjelenő apróhirdetéseken keresztül, és részletesen leírta ahogy nők levizelik, belevizelnek, vagy csészékbe, hogy el tudja fogyasztani. Később gyermekeket kényszerített vizeletivásra.[13]

Troughman: egy ausztrál, aki arról híres a sydney-i médiában, hogy vizeldevályúkba fekszik Sydney-i Mardi Gras fesztiválokon és más eseményeken.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
Commons:Category:Urolagnia
A Wikimédia Commons tartalmaz Urolagnia témájú médiaállományokat.
  1. Dorland's Medical Dictionary for Healthcare Consumers. [2010. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 10.)
  2. Colman, Andrew M.. A Dictionary of Psychology. Oxford University Press (2006). ISBN 978-0-19280-632-1. Hozzáférés ideje: 2017. július 18. 
  3. Laws, Dr. Richard, William T. O'Donohue. Sexual Deviance: Theory, Assessment, and Treatment. Guilford Press, 403. o. (1997). ISBN 978-1-57230-241-9. Hozzáférés ideje: 2009. január 8. 
  4. Censorship. Office of Film and Literature Classification. Government of New Zealand, 2007. [2008. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 8.)
  5. Meaning of objectionable. Films, Videos, and Publications Classification Act. Government of New Zealand, 1993. [2008. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 8.) „(d) the use of urine or excrement in association with degrading or dehumanising conduct or sexual conduct…”
  6. Films, Videos, and Publications Classification Amendment Act 2005. Dept. of Internal Affairs. Government of New Zealand, 2008. január 28. (Hozzáférés: 2009. január 8.) „As amended, a person who knowingly trades, distributes or makes objectionable materials now faces a maximum term of imprisonment of 10 years.”
  7. Andrew Brink (1980), "Havelock Ellis: eros and explanation (review of Phyllis Grosskurth, Havelock Ellis: a Biography)", Russell: the Journal of Bertrand Russell Studies 100 (1), <http://digitalcommons.mcmaster.ca/russelljournal/vol100/iss1/11> Archiválva 2010. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. Garbage, interview with Shirley Manson Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. Dalszöveg: www.azlyrics.com/lyrics/garbage/whenigrowup.html
  10. Redaction, Annie Sprinkle, <http://www.eictv.co.cu/miradas/index.php?option=com_content&task=view&id=531&Itemid=93>. Hozzáférés ideje: 2011-02-20 Archiválva 2011. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  11. Video of Rockbitch performance Archiválva 2012. augusztus 2-i dátummal az Archive.is-en.
  12. Montreal Mirror report.
  13. Harold Schechter (1990), Deranged: The Shocking True Story of America's Most Fiendish Killer (reedited, illustrated ed.), Simon and Schuster, p. 92, 271–272, ISBN 0671678752, 9780671678753, <https://books.google.es/books?id=RtZBOBe5_dAC>
  14. Barry Charles, "Troughman," Journal of Gay & Lesbian Social Services 15 (3&4) July 2003: 65–74. doi:10.1300/J041v15n03_06 ; Robert Reynolds, "Editor's Comment: Afternoon Tea with Troughman," in Barry Charles (author), "Troughman," Journal of Gay & Lesbian Social Services 15 (3&4) July 2003: 70–74. doi:10.1300/J041v15n03_06.