Ugrás a tartalomhoz

Villány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Villány
A városháza
A városháza
Villány címere
Villány címere		 Villány zászlaja
Villány zászlaja
Becenév: a bor városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásváros
PolgármesterMayer István (független)[1]
Irányítószám7773
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2010 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″45.869444°N 18.455556°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″45.869444°N 18.455556°E
Villány (Baranya vármegye)
Villány
Villány
Pozíció Baranya vármegye térképén
Villány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Villány (németül: Willand, Wieland) város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A róla elnevezett Villányi-hegység keleti lábainál található, mintegy tíz kilométerre a déli országhatártól. Mohácstól délnyugati, Siklóstól és Harkánytól ugyancsak keleti irányban fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Kisbudmér, északkelet felől Pócsa és Borjád, kelet felől Márok, délkelet felől Magyarbóly, dél felől Beremend, délnyugat felől Nagyharsány, északnyugat felől pedig Villánykövesd és Kisjakabfalva.

Megközelítése

[szerkesztés]

Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb megközelítési útvonalai a Mohács-Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, mindkettőről Versendnél letérve érhető el, az 5701-es úton, Ez az út régen a központján is áthaladt, ma már elkerüli azt, a régi nyomvonal azóta az 5705-ös útszámozást viseli.

A környező települések közül Magyarbóly felé az 5702-es út, Villánykövesd-Palkonya irányába az 5707-es út vezet; határszélét délen érinti még az 5706-os út is. Márokkal az 57 105-ös, Kisjakabfalvával pedig az 57 132-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a várost a ma már nem üzemelő Barcs–Villány-vasútvonal, a horvátországi Eszék felé is kapcsolatot biztosító Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal, valamint a Villány–Mohács-vasútvonal is érinti. Közös állomásuk Villány vasútállomás a belterület északnyugati részén létesült, közúti elérését a közvetlenül mellette elhaladó 5707-es út biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

1857. május 2-án elérte a vasút a települést, amikor átadták a Pécset Moháccsal összekötő vasútvonalat, (jelenleg a Villány–Mohács-, illetve Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal részei); majd 1870. december 20-án megnyitották a Villány-Eszék vasútvonalat; legutóbb pedig 1969-ben összekötötték Villányt Nagyharsánnyal, így bekötötték ide az 1910. július 31-én épült Barcs–Villány-vasútvonalat.

1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.

Szőlőültetvények

2000-ben nyerte el a városi címet a település.

2011-ben lakosságának 21,2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, de sokan közülük kettős német–magyar identitásúak, hiszen magyarnak is 85% feletti arányban vallották magukat az emberek Villányban.[3]

2014. október 3-án átadták a települést elkerülő 4,3 km-es utat, amely magába foglalja a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal feletti felüljárót is.[4]

Egyéb érdekességek

[szerkesztés]

2011-ben itt mérték a 24 óra leforgása alatt lehullott legnagyobb csapadékmennyiséget. Augusztus negyedikén egy nap leforgása alatt 114 mm csapadék hullott le.[5]

A vasútállomás területén, a Templom-hegy egyik útbevegásában illetve ezek közelében egy építkezés során triász időszaki tengeri őshüllők és halak maradványait tartalmazó kőzetrétegek kerültek elő, amelyek nagy részét a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció dolgozott fel. Az előkerült maradványok közt találhatunk Lissodus és Paleobates cápa illetve Nothosaurus, Cyamodus, Tanystropheus és Simosauridae tengeri hüllőcsoportokat is.[6]

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Németül két nevet használnak: Willand és Wieland. Horvátul a hivatalos alak a Viljan. A Viljan alakot a Belvárdgyulán, a Biljan alakot a Töttösön, a Vilanje alakot a Monyoródon élő horvátok használták.[7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Maurer György (független)[8]
  • 1994–1998: Takáts Gyula (MDF)[9]
  • 1998–2002: Takáts Gyula (független)[10]
  • 2002–2006: Takáts Gyula (független)[11]
  • 2006–2010: Takáts Gyula Imre (független)[12]
  • 2010–2014: Takáts Gyula (független)[13]
  • 2014–2019: Takáts Gyula Imre (független)[14]
  • 2019–2024: Mayer István (független)[15]
  • 2024– : Mayer István (független)[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

Szőlőművelés

[szerkesztés]

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

A település a Villányi borvidékhez tartozik.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[16]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 086 —    
1880 2 117 0,15%
1890 2 539 1,82%
1900 2 837 1,11%
1910 2 982 0,50%
1920 2 766 −0,75%
1930 2 670 −0,35%
1941 2 507 −0,57%
1949 2 790 1,34%
1960 2 769 −0,07%
1970 2 843 0,26%
1980 2 932 0,31%
1990 2 896 −0,12%
2001 2 753 −0,46%
2011 2 509 −0,93%

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2545
2524
2539
2282
2183
2031
1982
2010
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 21,2% németnek, 1,7% cigánynak, 0,8% horvátnak, 0,5% szerbnek, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 7,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,6% (21,5% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 15,6% németnek, 0,9% cigánynak, 0,8% horvátnak, 0,7% szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,6% volt római katolikus, 8,5% református, 1,1% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[18]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Bormúzeum ( az egykori Teleki Pincében )
  • Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület, Ammonitesz tanösvény, másképpen használt megnevezés: Őslény tanösvény)
  • A villányi borfesztivál
  • A Siklós-Villányi borút
  • A szoborpark

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Jovan Lazić (1919-1943) - kommunista forradalmár, Jugoszlávia nemzeti hőse

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Részletes adattábla Baranya megyéről (XLS). KSH. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
  4. ↑ Elkészült a Villányt tehermentesítő elkerülő út. [2014. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 6.)
  5. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. ↑ Magyar János- 10 éves a villányi őshöllő lelőhely.. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
  7. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  8. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  10. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  11. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  12. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  13. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  14. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  15. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  16. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  17. ↑ Villány Helységnévtár
  18. ↑ Villány Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Villány&oldid=27423242”