Ugrás a tartalomhoz

Werner Bokermann

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Werner Bokermann
Életrajzi adatok
Született1929. július 4.
Botucatu, São Paulo
Elhunyt1995. április 1. (65 évesen)
São Paulo
Ismeretes mint
IskoláiSão Pauló-i Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Faculdade Farias Brito
São Pauló-i Egyetem
Pályafutása
Szakterületzoológia
herpetológia
ornitológia
Munkahelyek
Más munkahelyekInstituto de Biociências
Szakmai kitüntetések
Guggenheim-ösztöndíj

Werner Carlos Augusto Bokermann (Botucatu, São Paulo 1929. július 4.São Paulo 1995. április 1.) brazil zoológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Bokermann”.

Életpályája

[szerkesztés]

A középiskola elvégzése után 1947-ben São Paulóban a Secretaria de Agricultura e Abastecimento zoológiai osztályán kapott munkát. Az intézet igazgatója, Hélío Ferraz de Almeida Camargo ornitológus mellett 1950-től a herpetológiai osztályon dolgozott Paulo Vanzolinivel, a brazíliai hüllők szakértőjével. Bokermann a farkatlan kétéltűek osztályának kurátora lett, ezt a pozíciót 1993-ig töltötte be. Átfogóan tanulmányozta a békákat, melyekről 83 tanulmánya jelent meg.

Bokermann fő érdeklődési területe a taxonómia volt. A levelibéka-félék (Hylidae), a füttyentőbéka-félék (Leptodactylidae), a varangyfélék (Bufonidae), a nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae) és a szűkszájúbéka-félék (Microhylidae) családjainak 70 faját írta le. 1963-ban Bertha Lutz zoológussal dolgozott együtt. 1973-1983 között további kutatásokat folytatott hallgatójával, Ivan Sazimával.

Első munkájaként az Instituto de Biociências intézet békagyűjteményét dolgozta fel. 1959-től magángyűjteményén dolgozott, melyet saját házában alakított ki. A gyűjtemény darabjait széles körű terepi munkájával és múzeumok közötti csere útján szerezte. 1967-től 1968-ig Guggenheim ösztöndíjjal kolumbiai, ecuadori és amerikai múzeumok gyűjteményét vizsgálhatta.

A gyűjteményeket 1969-ben átszállították a São Pauló-i Egyetem zoológiai múzeumába. Ugyanakkor Bokermann az Instituto de Biociências intézethez került. Egyidejűleg állást kapott a Fundação Parque Zoológico de São Paulo alapítványnál, ahol a madártani osztályra került. 1984-ben az osztály vezetője lett. 1970-től munkája egyre inkább az állatkertre és ornitológiai kutatásra koncentrálódott. Emellett az állatkert kétéltűekkel foglalkozó részlegénél is dolgozott. Különösen érdekelte a madarak fészekrakása és a madárvédelem. 1984-ben a Fundação Parque Zoológico madártani részlegének igazgatója lett.[1]

1977-ben otthagyta az Instituto de Biociências intézetet, és beiratkozott a São Pauló-i Faculdade Farias Brito egyetemre, ahol 1978-ban végzett. 1980 és 1981 között posztgraduális tanulmányokat folytatott a São Pauló-i Egyetemen. 1991-ben, 61 éves korában írta doktori disszertációját, melynek témája a remetetinamu (Tinamus solitarius) volt. 1977 után megjelent tanulmányainak többsége madarakkal foglalkozott.

Bokermannt különösen érdekelték az ebihalak. Az elsők között volt, aki a békák hangja alapján írt le új fajokat. Több herpetológus képzésében is szerepet vállalt, köztük volt Adâo Cardoso, Célio F. Haddard és ifjabb José Pombal.

Magángyűjteménye több mint 40 000 békából állt. Ezek jelenleg a São Pauló-i Egyetem zoológiai múzeumában láthatók.

A tiszteletére elnevezett taxonok

[szerkesztés]

Az általa leírt taxonok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Santos, A.S.R. (1995). „In memoriam: Werner C. A. Bokermann”, 2-19. o.  

Források

[szerkesztés]
  • Alvarenga, 1995 : In memoriam: Werner C. A.. Bokermann. Ararajuba, vol. 3, p. 101-102.
  • Santos, 1995 : In memoriam: Werner C. A.. Bokermann. Boletim CEO, n° 12, p. 2-19. ([1])
  • Kraig Adler, John S. Applegarth, and Ronald Altig: Contributions to the History of Herpetology. Society for the Study of Amphibians and Reptiles, Vol 2, 2007:S. 227

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Werner Bokermann című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.