Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:A VIL copy ügy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

Az alábbiakban a 2010 utolsó harmadában a magyar Wikipédián kirobbant másolási ügy eseménytörténete, illetve az annak nyomán kibontakozó kárfelmérési munka főbb sarokszámai találhatóak. A Data Destroyer által 2005 és 2010 között elindított több mint 11 000 lapon végzett feltárómunka során 5692 szócikk eltávolítandó jogvédett tartalomnak bizonyult. A feltárással párhuzamosan zajló értékmentésnek – a szócikkek átírásának és bővítésének – köszönhetően december 20-áig bezárólag ennél kevesebb, 5227 szócikk törlésére került sor. A feltárómunka eredményeként ismertté vált, alább közreadott részletes adatokon keresztül egyben a múltban lezajlott, Data Destroyer szerkesztői tevékenységéhez kötődő forrásjelölési és tartalommásolási anomáliák főbb tanulságait is igyekszünk megfogalmazni.

Tekintettel arra, hogy Data Destroyer 2010. október vége óta tudottan nem áll kapcsolatban senkivel a Wikipédia szerkesztői közül, az itt leszűrt tanulságok és vázolt jelenségek pusztán a kárfelmérés folyamán a Data Destroyer-filológiával kapcsolatosan kialakult, ugyanakkor kellően megalapozott feltételezések.

A VIL copy ügy kitétel pusztán a másolási ügy informális megnevezése. Arra megy vissza, hogy az ügy kirobbanását követő eredeti feltételezések szerint Data Destroyer mintegy 1000 szócikket a Világirodalmi lexikonból (= VIL) másolt be (= copy) a Wikipédiába. A kárfelmérés és az értékmentés során a VIL copy hívószóként szolgált a kocsmafalon nyitott szakaszok címében, ezzel a címmel hozták létre a rendrakók levelezőlistáját stb.

Keresem, kutatom a Forrásanincs-csermelyt,
forrása kimerült, de vize el nem apadt.
– Hanshan (618–907), Tokaji Zsolt ford.

Előzmények

Data Destroyer 2005. május 19-e körül regisztrált a magyar Wikipédián, majd 2005. június 3-án megírta első szócikkét, és a későbbiekben a projekt egyik meghatározó alakja lett. Időnkénti konfrontatív stílusa mellett megbecsülést vívott ki magának azzal a fáradságot nem ismerő lendülettel, amellyel a Wikipédia bővítésén dolgozott. A szerkesztői közösség 2008. október 4-én az adminisztrátorok sorába választotta, és szórványos kritikák mellett adminisztrátori tevékenységét is megelégedés kísérte.

Data Destroyer 2010 szeptemberéig 11 122 szócikket hozott létre. Tematikailag Szinnyei Magyar írók élete és munkái című lexikonán alapuló életrajzok, ókori és középkori irodalom-, művelődés- és társadalomtörténeti szócikkek születtek tevékenysége nyomán, de foglalkozott a harmadik világ (főként Afrika és Ázsia) irodalomtörténetével és magyarországi kötődésű zsidó személyiségek életrajzaival is. Tevékenysége mennyiségi dimenzióit jól érzékelteti, hogy 1315 napon írt szócikkeket (azaz aktív naponként átlag nyolcat), és voltak napok, amikor 50-70 szócikket töltött fel a Wikipédia névterébe. Ebben a teljesítményben egyetlen más wikipédista sem ért a nyomába.

Ugyanakkor szerkesztői tevékenysége némiképp ambivalens megítélésének is ugyanez a már-már valószerűtlen lendület volt az oka. A múltban több ízben érte szemrehányás amiatt, hogy az önálló szerkesztői munkát, a forrásfeldolgozást és -értelmezést mellőzve voltaképpen másol, önironikusan ő maga is Plágiumok címmel látta el azt az allapját, ahol a Szinnyei-féle életrajzi lexikonból átemelt tartalmakat gyűjtötte. Szórványosan előfordultak olyan esetek is, amikor egy másik szerkesztő néhány szócikk kapcsán figyelmeztette Data Destroyert arra, hogy az általa feltöltött szócikkeknek nem lehet az a forrásuk, amit megjelölt. Ezek a megkeresések tucatnyinál több szócikket soha nem érintettek, és pusztán a forrásjelölés kérdését érintették, a tartalommásolás gyanúja fel sem merült. A szócikkek körül zajló viták – ha voltak egyáltalán – hamar elültek (lásd az alábbi néhány példát).

2010. szeptember 12–13-án Auguste nyolc Data Destroyer által feltöltött szócikk vitalapján jelezte, hogy azoknak voltaképpeni forrásuk a Világirodalmi lexikon, ráadásul szó szerinti másolatai a VIL-szócikkeknek. Nyomában 2010. szeptember 13-a és 22-e között Peadar további hetvenhat szócikkről állapította meg, hogy nem lehet a megjelölt Világirodalmi kisenciklopédia a forrásuk, illetve a Világirodalmi lexikon kapcsolódó tartalmával és szövegével azonosak. Data Destroyerrel tartósan rossz kapcsolatban álló, impulzív szerkesztőként ismert Peadar forrásfeltárása a demonstrációval határos, a többség szerint elfogadhatatlan keretek között zajlott, szócikk- és szerkesztői vitalapok tucatjain – de nem Data Destroyerén – jelezte az általa feltártakat. Peadar eljárása sokak szimpátiáját az egyébként is meghatározó wikipédistaként számon tartott Data Destroyer felé fordította, a szerkesztők türelemmel várták a választ.

Data Destroyer éppen az Auguste által tett felfedezés másnapján, 2010. szeptember 13-án szerkesztette utoljára a Wikipédiát, ezt követően két hétig Wikipédia-távolban volt. Visszaérkezését követően nem jelent meg a Wikipédia nyilvánossága előtt a tartalommásolásra adott magyarázattal, hanem az adminisztrátori levelezőlistán adta elő, hogy jóhiszeműen járt el. Magyarázata szerint elhunyt apósa után maradt jegyzetelt cédulák anyagát emelte be a Wikipédiába, de fogalma sem volt róla, hogy azok szövege megegyezik a Világirodalmi lexikonéval. Ugyanakkor felajánlotta, hogy tető alá hoz egy megbeszélést a Világirodalmi lexikont gondozó Akadémiai Kiadóval: engedjék el a Wikipédiára jóhiszemű tévedés következtében felkerült szócikkek jogait. Az érintett szócikkek számát ekkor még megbecsülni sem lehetett, de az előzetes becslések legfeljebb ezer tételről szóltak.

A háttérben folyt a kiadóval történő egyeztetés előkészítése (részletesebben lásd a Külső kommunikáció fejezetben). A Wikipédia nyilvánossága azonban továbbra sem kapott magyarázatot a történtekre. A háttérben egyesek kapacitálták Data Destroyert arra, hogy a kiadói egyeztetések mellett legyen gondja a Wikipédián való megjelenésre is, de Data Destroyer úgy értékelte a helyzetet, hogy önkéntes száműzetésben a Wikipédiától távol marad mindaddig, amíg tető alá nem hozza a kiadóval az egyezséget. Miután bő egy hónapon keresztül nem történt semmi, Pasztilla október 22-én előbb egy álnaiv kérdéssel kereste fel Data Destroyert vitalapján, kevéssel később pedig már meglehetős türelmetlenségének adott hangot ugyanott. A támadó élű megszólalás eredményeként előbb a háttérben e-mailben, majd október 26-án a kocsmafalak egyikén is megindult a párbeszéd a felmérés és a hogyan-tovább kérdéséről.

A kárfelmérés folyamata

A kárfelmérés eleinte könnyű munkának ígérkezett. Az alapfeltevés ugyanis az volt, hogy a Wikipédia névterében van legfeljebb ezer, a Világirodalmi lexikonból származó szöveg, amelyeket Data Destroyer meg is tud jelölni. 2010. október 24-én Data Destroyer e-mailben arról tájékoztatta Pasztillát, hogy az egyik allapján tárolt címszavak közül az ókori és ókeresztény életrajzok, az irodalom, a középkor és környéke, a középkori irodalom, az Afrika és az afrikai irodalom gyűjtőkategóriák alatt található 4363 szócikk között kell keresni a házi cédulákból kidolgozottakat, azokat, amelyek eredeti forrásjelölése Világirodalmi kisenciklopédia. Pasztilla elkészítette a VIL copy sablont, amellyel a Világirodalmi lexikonból származó tartalmakat meg lehet jelölni, majd Data Destroyer útmutatása alapján október 26-a és 28-a között Pasztillabot a 4363-ból 2708 szócikken cserélte le a Világirodalmi kisenciklopédia forrásjelölést a sablonra. Miután e munka során hamar nyilvánvalóvá vált egyfelől, hogy a probléma nagysága az előzetesen becsültnél nagyobb, másfelől, hogy a Data Destroyer által meghatározott körön kívül is szép számban találhatóak VIL-szócikkek, illetve azon belül nincsenek a VIL-ből származók (pl. Ókori lexikon), Pasztilla némiképp számonkérő hangütéssel e-mailben további segítséget kért Data Destroyertől. A korábbi – helytelennek bizonyult – útmutatást Data Destroyer október 29-én ismételten megerősítette, majd a továbbiakban nem kommunikált a forrásfeltárás ügyében.

A szócikkek egyenkénti átnézésének nem volt alternatívája. Szem előtt tartva a Wikipédia érdekeit, csak e munka elvégzésével volt biztosítható, hogy a már eleve átírva felkerült vagy időközben tovább bővített – azaz tartalmi és jogi szempontból a Wikipédia alapelveinek megfelelő – szócikkek megmaradjanak, és ne essenek áldozatául a teljes Data Destroyer-korpusz esetleges törlésének. Október 29-én Pasztilla segélykiáltást tett közzé a kocsmafalon, amelyben a szerkesztőtársak támogatását kérte a forrásbeazonosítás várhatóan hatalmas munkájában. Ennek eredményeként önként csatlakozó szerkesztőkből november elejére felállt a takarítóbrigád, és kezdetét vehette a kárfelmérés csapatmunkája.

Az előzmények miatt újra kellett írni a munkahipotézist, ennek megfelelően a kárfelmérés az alábbi főbb részfolyamatokra oszlott:

  1. A Data Destroyer által írt – akár anonként kezdeményezett, akár időközben más lapba olvasztott – valamennyi szócikk beazonosítása saját allapi szócikknyilvántartásai és alternatív wikieszközök segítségével.
  2. A későbbi beazonosítást és egységes kezelést megkönnyítendő a VIL copy sablon mintájára valamennyi újonnan felmerült forrásműhöz másolmánysablon készítése, amely a tartalommásolás szócikkbeli jelölése mellett erre a célra létrehozott kategóriákban gyűjtötte a jogvédett szövegeket. A munka végeztével tizennégy ilyen sablont, illetve kategóriát hozott létre a takarítóbrigád.
  3. A feltételezhetően a Világirodalmi lexikonból származó, de nem a Világirodalmi kisenciklopédiával megjelölt mintegy 1600 szócikk összegyűjtése és átnézése. Amennyiben a Data Destroyer által jelölt forrásban a szócikk nem volt megtalálható, hipotézisként VIL copy sablon került a szócikkekre, és a következő folyamat részeként a Világirodalmi lexikonnal rendelkező szerkesztők ezeket is átnézték.
  4. A Világirodalmi lexikon kézbevételével valamennyi, korábban VIL copy sablonnal megjelölt szócikk összehasonlítása az eredetivel, és az összevetés eredményének megfelelően a VIL copy sablon kiegészítése kötet- és oldalszámmal, illetve lecserélése az átírt tartalmat jelölő Világirodalmi lexikon forrássablonnal. Nemcsak mennyiségi érintettségében, de időbeni elhúzódását tekintve is ez bizonyult a munka legmarkánsabb vonulatának, ennek köszönhetően tisztázódott a Data Destroyer-korpusz 43%-ának forrásolása.
  5. A Pecz Ókori lexikonával jelölt további mintegy 1200 szócikk online átnézése, miután felmerült az – utólag beigazolódott – aggály, hogy ezek egy részének nem lehet Pecz lexikona a forrása.
  6. További elkülöníthetőnek vélt forráscsoportonként a Művészeti lexikonnal, a Magyar irodalmi lexikonnal és a Magyar zsidó lexikonnal jelölt szócikkek átnézése és összevetése a forrásművel.
  7. A gyaníthatóan csekély forrásjelölési problémát felvonultató, szabadon felhasználható, Szinnyei Magyar írók élete és munkái című életrajzi lexikonnal forrásolt szócikkek átnézése.
  8. A fennmaradó és bizonytalan státusú szócikkek elhúzódó vizsgálata, amelynek során a szerkesztők könyvtárazással, filológiai búvárlatokkal, ötleteléssel igyekeztek felkutatni és beazonosítani a forrásokat, illetve jobbítani a szövegeket. Ennek részeként amennyiben a Data Destroyer által jelölt forrásban és másutt sem találták meg az adott tartalmat, a szócikket Tisztázatlan forrás sablonnal látták el, azaz besorolták egy külön erre a célra létrehozott kategóriába.

Az átnézés szervezése és koordinálása alapvetően a kocsmafalon indult meg, ám hamarosan átköltözött a Karmela által létrehozott VIL copy levelezőlistára, ahol szervezési kérdések mellett a forrásazonosítással és a tartalmi anomáliákkal kapcsolatos felvetéseket is megbeszélhették a feltárásban részt vevők. A szócikkadatbázist egy a munkában részt vevők által elérhető, szintén Karmela által létrehozott Google Docs-táblázat („VIL copy táblázat” vagy „központi táblázat”) tartalmazta. Ebben nagyjából a fenti ütemezésnek megfelelően elkülönített altáblázatokban folyt a munka, amelynek során a szerkesztők jelölték az általuk átnézett szócikkek forrásolására vonatkozó megjegyzéseiket („Nem Pecz! Feltételezett VIL copy”, „VIL copy oldalszámmal”, „Nem KatLex, nem VIL! Tisztázatlan forrás”, „Átírt vagy bővített” stb.). Tekintettel arra, hogy Data Destroyer forrásolási gyakorlata a korpusznak csak hozzávetőleges és bizonytalan széttagolását tette lehetővé, az elsőrendű kihívást a fenti ütemezés felállítása és a legkevesebb fölösleges többletmunkával járó megközelítés kiválasztása jelentette. Ebben segítségre volt és használható munkahipotézisnek bizonyult Data Destroyer egyfajta következetessége, amely már a felmérés első napjaiban megmutatkozott: egy bizonyos hamis forrással ellátott szócikkek döntő részének valódi forrása nagy biztonsággal meghatározható volt. Így például a Buddhista lexikonnal vagy a Magyar katolikus lexikonnal jelölt szócikkek többségének forrása jó eséllyel a Világirodalmi lexikon volt. A Data Destroyer-filológia egy másik sajátosságát szintén az ellenőrzés szolgálatába állíthatták a feltárók: a megfigyelések szerint Data Destroyer egy időben többnyire egyetlen forrásból dolgozott, és abban is betűrendben haladt a szócikkek feltöltésekor, vagyis az általa létrehozott szócikkek időrendi sorának felállításával jó eséllyel meg lehetett határozni a valódi forrást. (Eme „dátumtömbös átnézés” szemléltetéséül lásd a Forrásfeltárás fejezet végén található táblázatot vagy a szócikkek teljes időrendi sorát.)

Az elvi-elméleti nehézségek mellett a legnagyobb gyakorlati kihívást a Data Destroyer által használt forrásművek, különösen a Világirodalmi lexikon részleges hozzáférhetősége jelentette. A feltárásban részt vevők nagy része kénytelen volt könyvtárban vagy kölcsönkért, kikölcsönzött könyvekkel dolgozni, de többen antikváriumból szerezték be a forrásbeazonosítás munkájához elengedhetetlen könyveket. A szócikkek folyamatosan és gyorsan változó státusa, a gyakori szócikkátnevezések és -átmozgatások miatt a feltárás, a hatalmas korpusz alakulásának nyomon követése szintén nehézségeket rejtett magában. Hiába álltak rendelkezésre a másolmánysablonok saját kategóriái, hiába volt a munkavégzés központi terepe a Google Docs-táblázat, a résztvevők számának gyarapodása egyúttal a forrás- és státusjelölési gyakorlatban is jelentkező sokszínűséget hozott magával. Mindez azt a veszélyt is magában hordozta, hogy a munka lezárultával, pusztán a központi táblázatban lévő megjegyzésekre hagyatkozva tévesen határozzák meg a megőrzendő, törlendő, kiegésztendő stb. szócikkek csoportjait. Ennek kiküszöbölésére, az egységes és pontos nyilvántartás, a nyomon követés érdekében november közepétől a központi táblázattal párhuzamosan épült a minden szempontra kiterjedő VIL copy munkanapló, amelynek adatai az egyes szócikkek laptörténetének átnézésén alapulnak, a központi táblázat jelöléseit kontrollként használva. A megbízható munkanapló elkészültéhez fontos szempont volt, hogy sem a már beazonosított jogvédett szócikkeket, sem az átmozgatás után maradt átirányításokat ne töröljék a szócikknévtérből.

Az egyébként is tetemes munka elhúzódásához vezetett az az igény, hogy a jogvédett forrásokból származó szócikkek esetében a figyelem kiterjedjen a Data Destroyer feltöltése utáni érdemi szerkesztések regisztrálására. Egyszerűbben: a múltbeli szerkesztői hozzájárulások megőrzéseként a szócikkben és a központi VIL copy táblázatban is nyoma maradjon annak, ha egy szócikk csak részlegesen másolmány, azaz a későbbiekben a teljes másolmányokétól eltérő módon, ne szócikktörléssel távolítassék el a Wikipédiáról.

A feltárómunka állásáról a Wikipédia egyebes kocsmafalán a folyamatot koordináló Pasztilla minden vasárnap heti beszámolót adott közre az addig elvégzettekről, a jogvédett tartalmak érintettségéről és a csapat előtt álló további munkákról, azok nagyságáról és várható időigényéről. A források beazonosítása terén végzett munka oroszlánrészét – Auguste és Peadar korábban végzett munkáját itt nem említve – november 1-je és december 11-e között a következő szerkesztők vállalták magukra: Beroesz, Gothika, Hkoala, Ivanhoe, Laszlovszky András, Ogodej, Pagony, Pasztilla, Vadaro, de mellettük szórványosan részt vett a forrásazonosításban Bdamokos, Karmela, Malatinszky és Vungadu is. A munkaszervezés szempontjából fontos és folyamatos segítséget nyújtott Karmela, a technikai jellegű feladatokat Tgr és Bináris látták el, de a VIL copy levelezőlistára bejelentkezett harmincegy wikipédista mindegyike hozzájárult a legkülönfélébb kérdések megvitatásához.

A 2010. november 1-jétől december 11-éig tartó felmérés során átnézett korpusz sarokszámai a következők:

Státus Szócikkszám
Összes átnézendő szócikk 11 428
Ellenőrzött szócikk 11 041
Nem Data Destroyer-szócikk 6
Forrásigény nélküli átirányítás 299
Forrásigény nélküli egyértelműsítő lap 1
Ellenőrizetlen szócikk 81
A lezárást követő, 2010. december 20-ai állapot.
Az ellenőrizetlen szócikkek kategóriája olyan lapokat foglal magában, amelyek eredetileg jelölt forrásához a takarítóbrigád tagjai nem fértek hozzá, így nem ellenőrizhették, illetve amelyeket időközben töröltek vagy más szócikkbe emeltek át, így a felfejtés további nyomozást igényelne.
A kárfelmérés idővonala a beazonosított források napi mennyiségével

A munka lezárására 2010. december 11-én, 99,26%-os befejezettségi aránynál került sor. Erre az időre a további tennivalókat biztosító VIL copy munkanapló is elkészült. A fennmaradó 81 szócikk átnézésétől és a tisztázatlan forrásúként minősített lapok további búvárlatától nem lehetett függővé tenni az alapvető irányelvekbe ütköző tényt, hogy a Wikipédián több ezer jogsértő szócikk található.

Az értékmentés folyamata

A kárfelmérés lekönyvelésének, a munkanapló elkészítésének egyik feltétele volt tehát a jogsértőként azonosított tartalmak ideiglenes megőrzése a forrásbeazonosítás munkájának lezárultáig. Ez ugyanakkor módot és alkalmat teremtett az értékmentés munkájához, azaz a fontosabbnak ítélt szócikkek átírásához, bővítéséhez.

Miután az Akadémiai Kiadóval előzetesen megindultak az egyeztetések a Világirodalmi lexikon kapcsán, a jogvédett tartalom eltávolítása – a kárfelmérési munka lezárultáig – sürgetőbb kényszernek mutatkozott a más forrásokból származó szócikkek esetén. Az átnézést végző szerkesztők egyike-másika már a forrásazonosítással párhuzamosan – rövidebb szócikkek esetében – olykor az átírás munkáját is elvégezte, emellett az Ókeresztény írók lexikona, az Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona stb. című művekből származó szócikkeknek a felméréstől független átírása már november 4-én kezdetét vette. Az értékmentő munka lendületében áttörést az hozott, amikor november 28-án Karmela a Wikipédián felhívást tett közzé közel 700, nem a Világirodalmi lexikonból származó tartalom át-, illetve újraírására.

A későbbiekben ezt még két további felhívás követte, Karmela, illetve Hkoala jóvoltából:

  • december 8-án a Világirodalmi lexikonból, illetve Az ókor nagyjai című könyvből másolt, a 150 havi kattintásszámot elérő, azaz olvasottabbnak vélt 84 szócikk átírására;
  • december 12-én a Világirodalmi lexikonból származó részleges másolmányként azonosított 92 szócikk megmentésére.

Mindezek eredményeként a Wikipédia szerkesztői közössége október 26-a és december 20-a között 375 teljes és 49 részleges másolmányt írt át vagy írt újra, azaz 424 szócikket mentett meg a törléstől. További 4 tisztázatlan forrású szócikket szintén átírtak, 13 lapot egyéb szócikkekkel dolgoztak össze, 28 szócikkből pedig a jogvédett szövegrészleteket törölték. Az értékmentő munkában részt vett szerkesztők: Alensha, Andrew69., Antissimo, Burumbátor, Cassandro, Crimea, Csigabi, Csurla, Föld-lét, Gothika, Hkoala, Istvánka, Ithildraug, Ivanhoe, Karmela, Laszlovszky András, Mathae, Ogodej, Pagony, Pasztilla, Pásztörperc, Petej, Phoney, Ragold, RepliCarter, Rita1234, Szalakóta, Szalax, Szilas, Tao Kai, Taz, Teemeah, Texaner, Tulipanos, Vadaro, Viktorhauk és Villanueva.

Az értékmentés a jogvédett tartalom eltávolításával sem ért véget, 2010. december 31-éig a korábban törölt szócikkek közül 38-at írtak újra a szerkesztők. Az újraírás további alakulása havi frissítéssel itt követhető.

A jogvédett tartalom eltávolítása

A felmérőmunka lezárulásával, december 11-én kezdetét vette a jogvédett tartalomként beazonosított szócikkek eltávolítása a Wikipédiáról. A feladat ütemezése, a törlendő szócikkek sorrendje alapvetően a következő szempontok együttes figyelembevételével lett meghatározva:

  • a teljes másolmányok törlése előzze meg a részleges másolmányokét;
  • a feltételezhetően kevésbé keresett, kisebb kattintásszámú szócikkektől haladjon a törlés a nagy kattintásszámú szócikkek felé;
  • a kis terjedelmű szócikkek eltávolítását követően a mind nagyobb lapok következzenek sorra.

Ugyanakkor a részleges másolmányok eltávolítását is elő kellett készíteni, esetükben ugyanis aggályos megoldás lett volna a teljes tartalom törlése. A szócikkek nem csupán másolt szövegeket, hanem más szerkesztők későbbi bővítéseit is tartalmazták, amelyek megőrzése a Wikipédia és az olvasók érdekét egyaránt szolgálja. Ezért a felmérőbrigád december 18-a és 20-a között a fennmaradó 245 részlegesen másolt szócikket újból átnézte, és a helyzet megítélésétől függően az alábbi megoldások valamelyikével mentette ki az értékes tartalmakat:

  • amennyiben a lap a jogvédett szöveg nélkül is megállta helyét szócikként, a másolt részeket egyszerűen kézzel törölték (28 szócikk) vagy átírták (18 szócikk);
  • ha a szócikk szabad tartalma önmagában kevésnek bizonyult ahhoz, hogy saját jogán szócikk maradjon, a hasznos tartalmat a {{Mentett tartalom}} sablon segítségével a vitalapra emelték, a szócikk sorsa pedig a törlés lett (199 szócikk).


A törölt szócikkek aránya és a törlés hatása a szócikkszám-alakulási trendre

Az így kialakított törlési köröknek megfelelően az adminisztrátorok a december 13-án meginduló és 20-án lezáruló törlés során 5227 lapot távolítottak el a szócikknévtérből. E nyolc nap folyamán a magyar Wikipédia szócikkeinek száma 183 683-ról 179 001-re esett vissza. A törölt szócikkek összterjedelme meghaladta a 7,6 megabyte-ot, és olyan elengedhetetlenül fontos szócikkek tűntek el a névtérből, mint Periklész, Klaudiosz Ptolemaiosz, Quintus Horatius Flaccus, Asóka vagy Szent Jeromos életrajza. A törlési munka gyorsaságát a Hunyadym által kifejezetten e célra megírt szkript és az azt alkalmazó törlőbot biztosította. Emellett az adminisztrátoroknak ugyanebben az időszakban gondjuk volt a törölt lapok után maradt átirányítások és – többnyire csupán értékelősablont tartalmazó – vitalapok eltávolítására is. A lapok döntő többségét Hunyadym törölte botos segítséggel, de mellette a munka ezen részében részt vett Beroesz, Burumbátor, Cassandro, Csigabi, eLVe, Joeyline, Karmela, Malatinszky és Pagony is.

Külső kommunikáció

Data Destroyer az ügy kirobbanását követően kezébe vette a Világirodalmi lexikont megjelentető Akadémiai Kiadóval történő egyeztetéseket. Felvette velük a kapcsolatot, tájékoztatta a kiadót a helyzetről, számot adott arról, hogy mintegy ezer szócikkük jóhiszemű tévedés következtében megjelent a Wikipédián. Data Destroyer – Bdamokos és Tgr társaságában – találkozott is a kiadó képviselőivel, ahol arról tájékoztatták őket, hogy a kárfelmérés folyamatban van és a Wikipédia számára a legoptimálisabb megoldás a felkerült szócikkek jogainak CC-licenc alatti elengedése lenne. A november első felében a Wikipédia lapjain, valamint az adminisztrátori levelezőlistán felcsapó felháborodási hullám egyik következményeként Data Destroyer megszüntette a wikipédistákkal folytatott háttérkommunikációt. E ponton az Akadémiai Kiadóval folyó tárgyalások megrekedtek, jóllehet Karmela jóvoltából történtek kísérletek a kiadóval tárgyaló ún. Kontaktus Munkacsoport létrehozására és aktiválására. Vadaro december 18-án indított el közös gondolkodást a kérdésről egy az Akadémiai Kiadónak írandó levélfogalmazvány létrehozásával.

Időközben, a kárfelmérés előrehaladtával világossá vált, hogy a másolt tartalmak mennyisége az előzetesen becsült számokat jelentősen meghaladja és nem pusztán az Akadémiai Kiadó jogai sérültek: a 2005 és 2010 közötti időszakban Data Destroyer jogvédett tartalmakat töltött fel többek között az Anno Kiadó, a Kairosz Könyvkiadó, a Szent István Társulat stb. gondozta kiadványokból is. A szerkesztők egy része felvetette a kiadók értesítésének, emellett egy sajtóközlemény kibocsátásának szükségességét. E kérdés megbeszélésére és a sajtóközlemény előkészítésére Malatinszky allapot nyitott (a vitalapjával együtt itt megtekinthető). Később azonban a felmerült ellenérvek hatására és a hasonló botrányokon átesett nemzeti Wikipédiák tapasztalatain okulva az a döntés született, hogy a sajtóközleményt a szerkesztők előkészítik ugyan, de csak célzott, kívülről jövő megkeresés esetén teszik közzé. Ugyancsak elhatároztatott, hogy a kiadókat a felmérés lezárultával értesítik a jogaikat ért kárról, illetve a jogvédett tartalmak megszüntetésének tényéről. Erre 2011. január 7-én sor került, ugyanazokban a napokban, amikor online hírportálok először tudósítottak a másolmányügyről és a feltárómunkáról.

Az átvizsgált szócikk-korpusz adatai és filológiai problémái

Tudnivalók

Az alábbi táblázatok és számvetések a 2010. december 20-ai lezáráskor érvényes állást tükrözik. Az itt található valamennyi adat a kárfelmérés során vezetett, bárki számára hozzáférhető munkanapló adatsorain alapul.

Forrásjelölés

A Data Destroyer által feltöltött szócikkek forrásainak beazonosítását jelentősen megnehezítette az a szerkesztői gyakorlat, hogy az általa használt források helyett gyakran más kútfőket tüntetett fel a szócikkek végén.

E forrásjelölési gyakorlat számokban kifejezve a következőképpen oszlik meg (zölddel jelölve a valóságnak megfelelő forráshivatkozásokat):

Data Destroyer által jelölt forrás Szócikkszám Tényleges forrás Szócikkszám
Szinnyei: Magyar írók élete és munkái (1891–1914) 3688 Szinnyei: Magyar írók élete és munkái (1891–1914) 3668
Pecz: Ókori lexikon (1904) 10
Világirodalmi lexikon (1970–1996) 3
Tótfalusi: Ki kicsoda az antik mítoszokban (1998) 2
Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona (1999) 1
Magyar zsidó lexikon (1929) 1
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 3
Világirodalmi kisenciklopédia (1978) 2948 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 2948
Pecz: Ókori lexikon (1904) 2180 Pecz: Ókori lexikon (1904) 858
Világirodalmi lexikon (1970–1996) 995
Tótfalusi: Ki kicsoda az antik mítoszokban (1998) 117
Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona (1999) 84
Historia Augusta (1968) 21
Mithras és misztériumai (2005) 14
Szinnyei: Magyar írók élete és munkái (1891–1914) 5
Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) 3
Castiglione: Az ókor nagyjai (1971) 2
Római történeti kézikönyv (2001) 2
Historia Augusta (1968) + Római történeti kézikönyv (2001) 1
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 78
Pecz: Ókori lexikon (1904) + második forrás 34 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 23
Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) 1
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 10
Magyar zsidó lexikon (1929) 404 Magyar zsidó lexikon (1929) 342
Világirodalmi lexikon (1970–1996) 58
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 4
Művészeti lexikon (1981–1983) 401 Művészeti lexikon (1981–1983) 399
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 2
Világirodalmi lexikon (1970–1996) 299 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 298
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 1
Hetényi Ernő: Buddhista lexikon (1997) 206 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 205
Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona (1999) 1
Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) 192 Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) 185
Világirodalmi lexikon (1970–1996) 5
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 2
„Teológiai kislexikon”[A 1] 129 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 118
Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) 4
Mithras és misztériumai (2005) 2
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 5
Komoróczy: A sumer irodalom kistükre (1983) 123 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 123
Magyar katolikus lexikon (1993–2010) 104 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 92
Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) 1
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 11
Magyar irodalmi lexikon (1963–1965) 74 Magyar irodalmi lexikon (1963–1965) 73
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 1
Kákosy: Ré fiai (1979) 71 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 69
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 1
Ellenőrizetlen 1
Zolnai: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (1894) 47 Zolnai: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (1894) 46
Ellenőrizetlen 1
Tótfalusi: Ki kicsoda az antik mítoszokban (1998) 39 Tótfalusi: Ki kicsoda az antik mítoszokban (1998) 39
Míg élők közt leszel élő (1980) 14 Míg élők közt leszel élő (1980) 14
Ceram: A hettiták regénye (1964) 11 Világirodalmi lexikon (1970–1996) 11
Magyar életrajzi lexikon (1967–1994) 10 Magyar életrajzi lexikon (1967–1994) 1
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 7
Ellenőrizetlen 2
Kéz: Felfedezők lexikona A-tól Z-ig (2008) 10 Kéz: Felfedezők lexikona A-tól Z-ig (2008) 10
Egyéb szórványos forrásjelölések[A 2] 68 Valós forrásjelölés 21
Hamis forrásjelölés 20
Tisztázatlan, de nem az eredetileg megadott forrás 7
Ellenőrizetlen 20
Forrásjelölés nélküli szócikkek 16 Szinnyei: Magyar írók élete és munkái (1891–1914) 1
A Pallas nagy lexikona (1893–1900) 1
Pecz: Ókori lexikon (1904) 1
Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) 1
Világirodalmi lexikon (1970–1996) 1
Tisztázatlan forrás 8
Ellenőrizetlen 3
További ellenőrizetlen szócikkek 54
Összesítés
Szócikk összesen 11 122
Valós forrásjelölés
Ebből
    szabad forrás
    jogvédett forrás
5954 / 53,5%

4526 / 76,0%
1427 / 24,0%
Hamis forrásjelölés
Ebből
    szabad forrás
    jogvédett forrás
5087 / 45,7%

18 / 0,4%
5069 / 99,6%
Ellenőrizetlen 81 / 0,7%
  1. Nyomtatott formában nem létező forrás, Data Destroyer egy korábbi megszólalása alapján vélhetően egy házilag készült vallástörténeti jegyzetfüzet.
  2. Ide kerültek mindazon szócikkek, amelyeknek eredetileg megadott forrását Data Destroyer tíznél kevesebb szócikkben tüntette fel.


Az esetek egy elhanyagolható részében egyszerű szórakozottságnak tudható be a téves forrás jelölése. Arra a 18 esetre gondolunk itt, amikor szabadon felhasználható forrásból másolt szócikkre figyelmetlenségből más forrásjelölés került. Ilyen lehet a Pecz Ókori lexikona alapján írt ókori daesidiates etnikumról szóló szócikk Szinnyei-forrásjelölése, vagy az, hogy egy 19. századi magyar tisztviselőről, Csorba Jánosról írott szócikk forrásaként az Ókori lexikon volt megadva Szinnyei életrajzi lexikona helyett.

A forrásfelhasználás további sajátos értelmezésére irányíthatja a figyelmet az, hogy számos, mintegy 1400 szócikket érintő esetben Data Destroyer feltüntette azokat a jogvédett forrásokat (Világirodalmi lexikon, Művészeti lexikon stb.), amelyekből aztán változtatás nélkül emelte át a szövegeket a Wikipédia névterébe. Arra utalhat ez a gyakorlat, hogy nem volt tisztában a forrásokként felhasznált különböző szellemi termékek tartalmi-szövegi értelmezése és feldolgozása, alkotó szintetizálása iránti szerkesztési követelményekről.

Ugyanakkor alapvető tájékozatlanságának vélelme ellen szól, hogy az esetek többségében kifejezetten spekulatív jellegű, szándékoltan hamis forrás megadásával élt. A kárfelmérés során kibontakozó kép alapján Data Destroyer munkamódszere az volt, hogy a fentiekben elősorolt kézikönyvek valamelyikét tetszőleges helyen felcsapta, és a címszavak betűrendjében haladva töltötte fel a szócikkeket a Wikipédiába (vagy éppen hosszú időn át módszeresen, vissza-visszatérve haladt az ábécével). Ahhoz, hogy pontosan abban a betűrendi sorrendben töltse fel például a Világirodalmi lexikon szócikkeit, ahogy a könyvben szerepelnek, magát a Világirodalmi lexikont kellett a kezében tartania. Ha nem adta meg a tényleges forrást, intuitív módon a szócikk tárgyához tematikailag közel álló egyéb kézikönyvet jelölt meg kútfőként, így lett számos szócikkének forrása például a Buddhista lexikon, A sumer irodalom kistükre vagy A hettiták regénye, amelyeket azonban ténylegesen egyetlen szócikkéhez sem használt.

A fentiek illusztrálására az alábbi táblázat Data Destroyer 2007. június 18-án a Világirodalmi lexikonból feltöltött szócikkeinek időrendi sorozatát tünteti fel (az időbélyegző a greenwichi időt mutatja), az általa jelölt és a valós forrással együtt.

Feltöltési idő Szócikk Data Destroyer által jelölt forrás Tényleges forrás
2007. 06. 18. 07:55 Amicus és Amelius Világirodalmi kisenciklopédia Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 08:04 Amír Khuszrau Dihlaví Világirodalmi kisenciklopédia Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 08:08 Amitagati Buddhista lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 08:12 Ámittáj ben Söfátjá Magyar zsidó lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 09:08 Án Csuk Világirodalmi kisenciklopédia Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 09:13 Ánán ben Dávid Magyar zsidó lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 10:28 Ananda Thurija Buddhista lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 10:34 Ánandavardhana Buddhista lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 17:35 III. Anasztáz Magyar katolikus lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 18:07 Benjámin ben Ábrahám Ánáv Magyar zsidó lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 18:14 Anaximandrosz Pecz: Ókori lexikon Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 19:04 Ancrene Riwle Világirodalmi kisenciklopédia Világirodalmi lexikon
2007. 06. 18. 19:08 Ándajja Világirodalmi kisenciklopédia Világirodalmi lexikon

Ugyanakkor a kárfelmérés során a valós forrásokat beazonosító szerkesztőknek nagy segítségére volt a fenti lineáris szócikkfeltöltési módszer, hiszen a Data Destroyerhez köthető szócikkek kronológiájának felépítésével, a fentiekhez hasonló sorozatok alapján jó eséllyel feltételezhető volt, mely szócikkek mely forrásból származnak (ún. dátumtömbös átnézés).

Tartalommásolás

A fentiekben bemutatott forrásjelölési hiányosságoknál minden tekintetben nagyobb, a Wikipédia irányelveibe ütköző gondot jelent a tartalommásolás problémája, nevezetesen az, hogy Data Destroyer szerzői jogi védelem alá eső lexikonokból, kézikönyvekből emelt át tartalmakat. Az alábbi táblázat mutatja a Wikipédiába másolt tartalmak forrásművek szerinti megoszlását.

Forrásmű Szócikkszám Tartalmi-szövegi egyezéssel átemelt Korábban átírt, bővített vagy összevont A VIL copy ügy során átírt, bővített, összevont vagy részlegesen törölt Ellenőrzésre vár Jogvédett
Szerzői jogi védettség alá eső forrásművek
Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, 1970–1996) 4964 4947 115 161 2 4671
Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, 1981–1983) 399 394 25 112 0 257
Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (Szent István Társulat, 2004) 194 173 7 60 0 106
Tótfalusi: Ki kicsoda az antik mítoszokban (Anno Kiadó, 1998) 158 123 3 50 0 70
Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona (Anno Kiadó, 1999) 87 87 21 33 0 33
Magyar irodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, 1963–1965) 73 43 3 32 0 8
Zolnai: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Akadémiai Kiadó, 1894) 47 46 2 4 1 40
Historia Augusta (Gondolat Könyvkiadó, 1968) 22 22 5 4 0 13
Mithras és misztériumai (Kairosz Könyvkiadó, 2005) 16 15 0 3 0 12
Míg élők közt leszel élő (Európa Könyvkiadó, 1980) 14 0 0 0 0 0
Castiglione: Az ókor nagyjai (Akadémiai Kiadó, 1971) 11 11 3 5 0 3
Kéz: Felfedezők lexikona A-tól Z-ig (Könyvmíves Könyvkiadó, 2008) 10 10 1 0 0 9
Borges: Képzelt lények könyve (Helikon Kiadó, 1998) 4 4 0 1 0 3
Magyar életrajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, 1967–1994) 2 1 0 0 0 1
Római történeti kézikönyv (Korona Kiadó, 2001) 2 0 0 0 0 0
Énekelj, aranymadár: Német lovagköltők antológiája (Európa, 1960) 1 1 0 0 0 1
A nősténykentaur: Antik prózaírók (Európa Könyvkiadó, 1977) 1 0 0 0 0 0
Ráth-Végh: A könyv komédiája (Gondolat Könyvkiadó, 1957) 1 0 0 0 0 0
Ürögdi: Hogyan utaztak a régi rómaiak? (Panoráma Kiadó, 1979) 1 0 0 0 0 0
Összesen: 6007 5877 185 465 3 5227
Kétséges szerzői jogú forrásművek
Magyar zsidó lexikon (1929) 343 342 8 1 0 333
Szabadon felhasználható forrásművek
Szinnyei: Magyar írók élete és munkái (1891–1914) 3674 A szabadon felhasználható forrásművek esetében nem vizsgáltuk a szó szerinti átemelés, a későbbi átírás vagy bővítés stb. kérdését.
Pecz: Ókori lexikon (1904) 871
A Pallas nagy lexikona (1893–1900) 8

Az adatsorból jól látható, hogy – a szabadon felhasználható, döntő többségében ugyancsak másolt tartalmakat nem számítva – Data Destroyer az általa felhasznált szövegek 98%-át (6350-ből 6219 szócikket) közel szó szerint, lényegi forrásértelmezés és változtatások nélkül töltötte fel a Wikipédiába. Mindösszesen tizennégy forrásból emelt át szerzői jogi védelem alatt álló szövegeket. Előfordulnak szöveghű egyezések is a forrásművek szócikkeivel, döntően azonban némi eltérések is felfedezhetőek, ezek jellemzően az alábbi típusokra korlátozódnak:

  1. jelzők, határozószók, kötőszók stb. szinonimával vagy egyenértékű szerkezettel való behelyettesítése (pl. „feltehetőleg” helyett „minden bizonnyal”, „jeles alakja” helyett „nagyon kimagasló alakja”), esetleg hasonló töltelékszerkezetek beszúrása;
  2. a szórend és a központozás megváltoztatása, például a forrásműben szereplő szöveg egyetlen mondatba való összevonása;
  3. a szöveg olvastán megfogalmazott, de nem igazolható saját hozzátételek (pl. ha a szócikk nem ír a személy életéről, rendszeresen megtalálható a szócikkekben „Az életéről közelebbit nem tudunk” típus körül oszcilláló kitétel);
  4. a szöveg félreértéséből vagy félreolvasásából fakadó, szövegromlást, információvesztést vagy értelmezési nehézséget okozó változtatások.

Ezek illusztrálására álljon itt néhány példa, ahol a fenti felsorolásnak megfelelő színekkel jelöltük az egyes eltéréstípusokat:

Vanyó: Ókeresztény írók lexikona (2004) Wikipédia (Data Destroyer feltöltése)
Leander, Sevillai, Szent (549-600): Jómódú sevillai családból származott, akit 580-tól kezdve szoros barátság fűzött Nagy Szent Gergelyhez, akivel Konstantinápolyban ismerkedett meg. Gergely pápa neki dedikálta a Moraliat. 584-ben lett Sevilla érseke. Ő elnökölt a III. Toledói Zsinaton. Érdeme volt Reccared gót király katolikus hitre térítése. Két antiariánus írása elveszett. Szabályzatot írt szerzetesnők számára (De Institutione virginum). Ránk maradt a Toledói Zsinaton mondott megnyitó beszéde (In laudem ecclesiae). Sevillai Szent Leander (549 - 600) ókeresztény író. Jómódú sevillai család sarja volt. 580-tól szoros barátság fűzte Nagy Szent Gergelyhez, akivel Konstantinápolyban ismerkedett meg. I. Nagy Gergely pápa neki diktálta a „Moralia”-t. 584-ben lett Sevilla érseke, ő elnökölt a III. Toledói Zsinaton. Egyik nagy érdeme volt Reccared gót kiráy [!] katolikus hitre térítése. Kér [!] antiariánus írása elveszett. Készített egy szabályzatot szerzetsnők [!] számára (De institutione virginum). Ránk maradt a Toledói zsinaton mondott megnyitó beszéde (In laudem ecclesiae).
Világirodalmi lexikon (1970–1996) Wikipédia (Data Destroyer feltöltése)
Lányka panasza: hellénisztikus kori, feltehetőleg az i. e. 3. században keletkezett, ismeretlen költőtől származó, egyszemélyes görög nyelvű lüsziódia. Az elhagyott lány zaklatott előadásából egy meglehetősen mindennapi történet bontakozik ki: szerelemből engedett egy legénynek, akiről viszont tudja, hogy azóta már hűtlen lett hozzá, újabb kalandokat keres; ő azonban lélekben minden józan megfontolás ellenére sem tud szakítani a hűtlen kedvessel, kétség és remény, harag és olthatatlan szerelem között hányódik. A darab irodalomtörténeti értéke kettős: egyrészt közelebbi bepillantást enged a hellenisztikus kor sajátos irodalmi műfajába, melyben igen nagy szerepet kapott a dalszerű előadásmód, másrészt a római vígjáték görög előzményeinek számbavételéhez is tanulságokkal szolgál. Lányka panasza, a Kr. e. III. században keletkezett hellenisztikus kori elbeszélés*. Az elhagyott lány zaklatott előadásából egy mindennapi történet bontakozik ki: szerelemből engedett egy legénynek, aki azóta már hűtlen lett hozzá és újabb kalandokat keres, ő azonban lélekben minden józan megfontolás ellenére sem képes szakítani vele. A irodalomtörténeti értéke kettős: egyrészt bepillantást enged a hellenisztikus kor egyik sajátos irodalmi műfajába, amelyben nagy szerepet kapott a dalszerű előadásmód, másrészt a római vígjáték görög előzményeinek számbavételéhez is tanulságokkal szolgál.

* Az eredeti szövegben szereplő lüsziódia daljátékot, nem pedig elbeszélést takar.

Világirodalmi lexikon (1970–1996) Wikipédia (Data Destroyer feltöltése)
Kallikratész (Türosz, ma Şūr, Libanon, i. sz. 3. sz.): görög történetíró. Aurelianus császár tetteiről uralkodása alatt (270–275) dicsőítő művet írt. A Historia Augustában (26. könyv, 4. fejezet) fennmaradt a császár trónralépését megelőző csodás jelekről szóló töredék, mely feltehetőleg tőle származik. Kallikratész (Türosz, ma Sur, Libanon, Kr. u. III. század) Görög történetíró. Életéről semmit sem tudunk.* Aurelianus római császár tetteiről annak uralkodása alatt dicsőítő munkát írt. A Historia Augustában fennmaradt a császát trónralépését megelőző csodás jelekről szóló töredék, amely feltehetőleg tőle származik.

* Gyors internetes kereséssel kideríthető, hogy a Világirodalmi lexikon összeállítása óta eltelt négy évtizedben a klasszika-filológia fiktív személyként tartja számon Türoszi Kallikratészt.


Az eredeti és a Wikipédia-szócikkek terjedelmi összevetése során Data Destroyer általában jellemző gyakorlataként tapasztalható meg, hogy a néhány mondattól a legfeljebb egy-két bekezdésig terjedő méretű szócikkeket töltötte fel a Wikipédiába. Egy kétszáz tételes mintán végzett vizsgálat alapján az becsülhető meg, hogy a jogvédett forrásokból származó szócikkeinek mintegy 60%-a feltöltéskor nem haladta meg az 1000 leütést. Az ettől eltérő terjedelmű szócikkekkel a következőképpen járt el:

  • A nagyobb terjedelmű szócikkekből jelentős, gyakran lényegi információkat tartalmazó részeket hagyott ki (ennek érintőleges példáját már láthattuk fent, a Lányka panaszánál is); ezeket a szócikkeket a kárfelmérő brigád igyekezett csonksablonnal ellátni.
  • A kisebb, legfeljebb kétmondatos szócikkeket gyakran intuitív szövegértelmezésről tanúskodó, máskor a megadott források alapján ellenőrizhetetlen kiegészítésekkel látta el; ezek a szócikkek a kárfelmérés során másolmánysablonnal nem, de forráskérő bejegyzésekkel lettek ellátva.

A fentieket az alábbi két példán érzékeltetjük:

Világirodalmi lexikon (1970–1996) Wikipédia (Data Destroyer feltöltése)
Lygdamus (?, i. e. 43, vagy i. sz. 69 – ?, ?): római költő. Hat elégiáját a tibullusi költemények 3. könyveként őrizte meg a hagyomány. Kiléte máig vitatott: azonosították Tibullusszal, Messalla Messalinusszal, az ifjú Ovidiusszal, Tibullus tanítványának tartották stb. A vita sarkalatos pontja az a verssora, amely szerint abban az évben született, amelyben két római konzul esett el a csatamezőn. Költeményei átlagos képességű epigonnak mutatják. Bizonyos eredetiségre vall a hűtlen Neaerához írott elégiáiban a kétség és remény közt hányódó lélek szorongásának ábrázolása. Szokványos motívumai azonban Tibullus (szegénység dicsérete, verses sírfelirat), sőt (álom, szerencsés isteni jóslattal) Propertius utánzását mutatják, és rokonok Ovidius első elégiáival is. Stiláris megoldásai (leírás, kérdés, keretezett vallomás) Tibullus munkásságának jegyeit viselik magukon. Nem zárható ki az a feltevés, hogy a római elégia nagy mestereinek késői követője volt. Lygdamus (?, Kr. e. 43 vagy Kr. u. 69 - ?,?) Római költő. Hat elégiáját a tibullusi költemények 3. könyveként őrizte meg a hagyomány. Kiléte mindmáig vitatott: azonosították Tibullussal, Messala Messalinussal, a fiatal Ovidiussal, Tibullus egyik tanítványával, stb. A vita sarkalatos pontja az a verssora, amely szerint abban az évben született, amelyben két római consul esett el a csazamezőn. Költeményei átlagos tehetségű epigonnak mutatják, költeményeiben Tibullust igyekszik utánozni, több-kevesebb sikerrel.
Míg élők közt leszel élő: Epigrammák a Görög Antológiából (1980) Wikipédia (Data Destroyer feltöltése)
Euodosz (római császárkor?) – csak két epigrammáját ismerjük.
Mímes Ekhó: hangok seprője, szavaknak uszálya. (XVI/155)
Euodosz (Római császárkor?) Görög epigrammaköltő. Élete, költői működése szinte teljesen ismeretlen,* működésének idejét illetőleg is csak találgatásokba bocsátkozhatunk. Ránk mindössze két egysorosa maradt,** az Anthologia Graeca részeként. Az első*** így szól:
Mímes Ekhó: hangok seprője, szavaknak uszálya.
* Euodosz életének, és főként költői működésének teljes ismeretlensége nem forrásolt, csupán az antológia névmutatójában nem olvashatunk róla többet.
** A forrásként felhasznált kötet két epigrammát említ, a leközölt epigramma valóban egysoros, de ebből nem következik, hogy a másik is az.
*** Az itt idézett epigrammát közli a kötet, de nem említi, hogy ez volna az első.

Motivációrekonstruálási kísérlet

A kárfelmérés során kirajzolódó fenti tapasztalatokon keresztül nem könnyen szűrhetőek le a motivációk és a tanulságok. A Forrásjelölés fejezetben már említett ellentmondás, mely szerint Data Destroyer mintegy 1400 szócikk esetében megjelölte azokat a forrásműveket, amelyekből érdemi változtatás nélkül tartalmakat emelt át, illetve – amint a Tartalommásolás fejezetben láthattuk – hogy igyekezett a szövegeken változtatni – még ha ezek meg sem közelítették az értelmező forrásfeldolgozás szintjét –, arra utalhatnak, hogy Data Destroyer valóban nem volt tisztában a forráskezelés elvárható minimumával.

Szócikkeihez döntően egyetlen kútfőt használt fel. Az akár nyomtatott, akár online alternatív források felkutatása, a forráskritikai ütköztetés és a feltöltött témában való elmélyedés hiányáról vall, hogy közel száz olyan szócikket hozott létre, amit korábban mások vagy éppen ő maga egyszer már – más címszó alatt – létrehozott. Ez, valamint a forrásjelölésben mutatkozó triviális tévesztései (pl. Pecz helyett Szinnyei), a forrás elhagyása, a nagyvonalú forrásközlés (döntően puszta cím, szerzőség és kiadási adatok nélkül) azt sugallhatják, hogy a forrásjelölés és -kezelés iránti igénynek Data Destroyer nem tulajdonított nagy fontosságot, tehát normaszegésének tudatosságot nem feltételező értelmezése is lehetséges.

Ugyanakkor az esetek döntő többségében a bizonyossággal határosan feltételezhető, hogy szándékoltan hamis forrásjelöléssel fedte el kiugróan nagyszámú, az ötezret is meghaladó szöveg származási helyét. Ez viszont azt jelezheti, kétségek fogalmazódtak meg Data Destroyerben is a saját szócikkfeltöltési gyakorlatával kapcsolatban, bár az általa 2010 szeptemberében előadott, a Data Destroyer-filológia és szócikkeinek kronológiája ismeretében tarthatatlan cédulahistória azt is jelzi, hogy nem állott készen az általa előidézettekkel való szembenézésre. Ugyancsak az éledező felismerésre utalhat, hogy a 2010-ben jogvédett forrásból általa feltöltött 457 szócikk esetében 316-nál (69%-ánál) megadta a tényleges forrást, amivel messze túlszárnyalta a megelőző évek hasonló forrásjelölési mutatóit (2005: 1% [!]; 2006: 51%;[B 1] 2007: 10%; 2008: 8%; 2009: 22%). Ugyanez a javuló tendencia a tartalommásolás tekintetében kevésbé volt látványos, 2010-ben az általa kezdeményezett, jogvédett forráson alapuló szócikkek 92,3%-a másolmány volt (2005: 99,7%; 2006: 96,2%; 2007: 99,5%; 2008: 99,7%; 2009: 96,9%).

Ezeknek a kérdéseknek a megértéséhez, amennyiben a közösségi kontroll szempontjából értékelhető és alkalmazható, fontos tartalomszervezési tanulságokat szeretnénk leszűrni, egyedül Data Destroyer segíthetne hozzá bennünket.

  1. Érdekes tanulságokkal szolgálhatna annak kiderítése is, mi történhetett 2006-ban, ami az egyébként nem szokványos forrásjelölési fegyelmet kikényszerítette Data Destroyerből.

Személyi konzekvenciák és elismerések

Az ügy súlyosságának fokozatos felismerésével párhuzamosan (lásd A kárfelmérés folyamata) Data Destroyer egyre inkább elzárkózott a szerkesztőkkel való kommunikációtól, s október 29-e után senkivel nem érintkezett. Ugyanakkor a feltárómunka előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált az az igény, hogy a helyzettel szembenézve megszólaljon és a feltárás nehézkes menetét lehetőség szerint információkkal segítse (hogyan dolgozott, milyen forrásokat használt stb.). Miután a vitalapján tett többszöri felszólítás ellenére sem jelentkezett a Wikipédia lapjain, s csupán a háttérben – az adminisztrátori és az egyesületi levelezőlistán – intézett szórványosan indulatos kirohanásokat a megjelenését és a kiállását sürgető wikipédistákhoz, Bennó 2010. november 12-én nyílt levelet helyezett el az egyik kocsmafalon, amelyben adminisztrátori és járőri jogosultságairól való lemondásra szólította fel Data Destroyert. Az érintett nem reagált, így a nyílt levél szavazásba fordult át, amelynek során a bizalomvesztést mérlegelő szerkesztői közösség huszonkilenc támogató, két ellenző szavazat, valamint két tartózkodás mellett kezdeményezte Data Destroyer adminisztrátori jogainak megvonását, amelyre november 15-én a késő esti órákban sor is került. Az eljárás során Data Destroyer az adminisztrátori jogosultsághoz (is) kötött járőri és megerősített szerkesztői státusát is elveszítette.

Ugyanakkor a kárfelmérésben és értékmentésben részt vevők munkáját elismerés fogadta: Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója 2011. január 10-én e-mailben köszönte meg a rendrakóknak a projekt szellemiségének és jóhírének megőrzéséért végzett munkát.

Általános tanulságok


A személyi konzekvenciák levonásánál a Wikipédia mint projekt és mint közösség számára jóval nagyobb jelentőségű (és hozadékú) volna az általános tanulságok megfogalmazása, amelyek döntően egyetlen kérdés körül csoportosulnak: hogyan lett volna megelőzhető a múltban, hogy nagyszámú jogvédett tartalom kerüljön fel a Wikipédiára, és miféle biztosítékaink lehetnek a jövőben a hasonló helyzetek elkerülésére? Ez a szakasz nem kíván – és nem is lehet szándéka – végső válasszal szolgálni a VIL copy ügy által megvilágított problémákra, csupán a további közösségi megbeszélések reményében vet fel néhány átgondolandó kérdéskört.

A jobbításhoz vezető út elvi alapjai régtől fogva adottak. Rendelkezésünkre állnak a szócikkeinkkel szemben támasztott elvárások, a feltölthető szövegeket szerzői jogi szempontból meghatározó, az ellenőrizhetőséget előíró irányelvek, valamint az elvárható forrásjelölési gyakorlatot ösztönző útmutató. A két előbbi irányelv nem egyéni értelmezések és nem is közösségi megbeszélések terepei, minthogy a Wikipédia fundamentumát alkotják: semmilyen körülmények között nem töltünk fel a szerzői jogot sértő, illetve a CC-BY-SA-ba ütköző tartalmat, és gondoskodunk az általunk feltöltött információk ellenőrizhetőségéről.

A szócikkek ellenőrzésének hatékonysága

A felteendő kérdés, hogy mennyire nevezhető sikeresnek szerkesztői és járőri gyakorlatunkban a fenti irányelvek érvényesítése, ha öt éven keresztül a CC-BY-SA-val összeegyeztethetetlen tartalmak kerülhettek fel észrevétlenül a Wikipédiába úgy, hogy legalább a felük – a hamis forrásjelölés okán – az ellenőrizhetőség kritériumának sem felelt meg. Elméletben az irányelveinkkel szembemenő szövegeket különféle sablonokkal jelöljük, esetleg töröljük, a problémát orvosoljuk, az irányelvek ellen vétőket pedig akár szankció is sújthatja. Mi lehetett hát az akadálya annak, hogy ezeket a tartalmakat a gyakorlatban is megtaláljuk, az anomáliákat pedig felismerjük?

A kérdésre adott válasz megfogalmazásakor nem hagyható figyelmen kívül az emberi tényező. Újoncok, kevésbé ismert szerkesztők, tartósan problémás wikipédisták hozzájárulásait nagyobb figyelem kíséri, az irányelveket sértő tevékenységük kiszűrése is hatékonyabb. Data Destroyer régi és megbecsült szerkesztője volt a Wikipédiának, ha kísérték is személyes ellentétek és konfliktusok jelenlétét, tartalomszervezési szempontból szócikkírói munkásságát, annak volumenét megbecsülés övezte. Közösségszerveződési szempontból ez fontos momentum (Feltételezz jóindulatot!), és nem is hibáztatható: semmilyen körülmények között nem használna a Wikipédiának, ha a törzsszerkesztők körén belül általános bizalmi válság alakulna ki, és bizalmatlansággal szemlélnénk egymás tevékenységét. Ugyanakkor ez az ügy és a rendrakás során leszűrt filológiai tanulságok megmutatták az ugyancsak az emberi tényezőhöz kapcsolható feltétlen jóindulatnak a projektre visszaütő következményeit is. Nevezetesen azt, hogy egyesekben ugyan megfogalmazódott a gyanú, a konfliktuskerülő magatartás azonban a józan megfontolást is maga alá gyűrte, noha Data Destroyer évek során át folytatott szerkesztői gyakorlata felsorakoztatta valamennyi – a jelenből visszatekintve felismert, a jövőre tanulságul szolgálható – gyanúokot:

  • irracionális tömegű, gyakran öt-tíz percenként feltöltött szócikkek;
  • két szócikk feltöltése közötti rövid idő dacára szakszerű szövegek;
  • öt-tíz percenkénti feltöltések más és más forrásjelöléssel;[C 1]
  • betűrendben születő szócikkek;
  • az elvárható címleírást nélkülöző homályos forrásjelölések (pl. pusztán Teológiai kislexikon).

Az ellenőrzési gyakorlatunk hatékonyságát megkérdőjelező másik jelenség sem fedhető el: Data Destroyer szócikkei forrásaként könnyen elérhető, ezáltal könnyen ellenőrizhető általános kézikönyveket jelölt meg. Különösen érthetetlen a másolás észrevétlensége, ha figyelembe vesszük a szerkesztői tevékenységéhez köthető, kiugróan magas számú szócikket, ráadásul 1551 szócikkéhez olyan hamis forrást adott meg, amely percek alatt online is ellenőrizhető lett volna (Pecz: Ókori lexikon, Magyar zsidó lexikon, Magyar katolikus lexikon stb.), vagyis a szerkesztői közösségnek kis energiaráfordítással 1551 alkalma lett volna rámutatni, hogy a szócikk nem a jelölt forrásból származik. Nem pusztán általánosságban a járőri tevékenység hatékonyságáról lehet itt szó, hanem kiemelten hangsúlyozandó a tematikus műhelyek munkaszervezése, az általuk kontrollált szócikkek ellenőrzésének folyamata, a cikkértékelés alapelvei stb., a mindezek hatékonyságát erősítő elméleti és gyakorlati zsinórmérték jobbítása és alkalmazása.

  1. Ennek magyarázatául lásd a Forrásjelölés szakasz második táblázatát, ahol 8:04-kor Világirodalmi kisenciklopédia, 8:08-kor Buddhista lexikon, 8:12-kor Magyar zsidó lexikon forrásjelölésekkel születtek szócikkek.

A forrásolás kritériuma

A Tüntesd fel forrásaidat! csupán egy útmutató. Ennek szinte egyenes következményeként a szerkesztői közösségben eltérő értelmezések képviseltetnek arra nézvést, hogy a források feltüntetése elvárható minimum-e vagy csupán vitás, nem triviális esetekben megkövetelhető gyakorlat. Mindkét értelmezésnek lehetséges elfogadható interpretációja: egyik oldalról a forrásjelölés irányelveink egyikét, az ellenőrizhetőség kritériumát szavatoló egyetlen módszer; másfelől a szabadon hozzáférhető tudás irányelveinknek megfelelő továbbadása prioritást élvez a szakpublikációk irányába elmozduló túlforrásolással szemben.

A VIL copy ügy nem feltétlenül fogja egymáshoz közelíteni a két végpont közötti elgondolásokat, hiszen Data Destroyer jelölt forrásokat, még ha a szócikkek 46%-ánál hamis kútfőket adott is meg. Azt azonban látni kell a VIL copy ügy után, hogy a forrásjelölés kritériumát nem teljesítjük a szerző és a puszta könyvcím megadásával. A Wikipédia és a szerkesztői közösség jól felfogott érdeke az igényes forrásjelölés, a kiadási adatokat és főként a kötet-, valamint az oldalszámot, online források esetében a teljes elérési címet is magában foglaló egyszerűsített címleírás szükségességének tudatosítása. A feltárómunka megmutatta, hogy még ha tudjuk is, egy adott szócikk nem származhat másból, mint például a Világirodalmi lexikonból,[D 1] kötet- és oldalszám hiányában egyes esetekben nagy kihívásokkal szembesülhet az, aki meg is akarja találni, azaz ellenőrizni szeretné a szócikkhez megadott forrást és az abban foglalt információkat.

  1. A példa szándékolt: a Világirodalmi lexikon betűrendben hozza a szócikkeit, és számos esetben még így is nehéz, elhúzódó feladat volt egy adott életrajz megtalálása, az ellenőrizhetőség kritériumának így a szócikk nem felelt meg.

A szócikkírás a wikiszocializációban

A Wikipédia irányelvei és útmutatói számosak, céljuk a tartalomszervezés elvi alapvetéseinek és gyakorlati tudnivalóinak lefedése, valamint a közösség működési szabályainak meghatározása. Az eset, majd a kirobbanását követő egyes kocsmafali viták azonban felszínre hozták azt a hiányosságot, hogy – noha lexikonról volna szó – a szócikkírás definícióját korántsem övezi konszenzus. Útmutató szintjén megtalálhatóak azok a közmegegyezésen alapuló tartalmi és stilisztikai elgondolások, amelyek mentén a közösség szervezni kívánja a Wikipédián megjelenő szövegeket (stílus, semlegesség, formai követelmények stb.), a forrásfelhasználás és az értelmező szócikkírás iránti minimális elvárásokat azonban nem tesszük világossá és könnyen elérhetővé, akár egy útmutató formájában.

Értelemszerűen tehát egy korábban forrásfeldolgozással, publikálással nem foglalkozó kezdő wikipédista nem feltétlenül értesül első lépései során arról, mi az elvárható minimum. Nem köztudomású felfogás, hogy a szabadon elérhető, szerzői joggal nem védett kútfők körén kívül a Wikipédián szócikket írni újraalkotás, a lehetőség szerint több forrás analízisének, majd az így nyert tudásösszlet szintézisének folyamata, és nem összeollózás vagy pláne egyetlen forrás lemásolása. Ha valaki megjelenése első percétől szövegeket másol, és wikipédiás működése korai, mentorálási szakaszában ennek tarthatatlanságával nem is szembesíti senki, ebben a hiányos elvárásrendszerben szocializálódik.

Válságkezelés és kommunikáció

A józan észen felülkerekedő, végletesen konfliktuskerülő magatartás negatív hatásairól fentebb már esett szó, e jelenség azonban az ügy kirobbanását követő időszakra is rányomta bélyegét. Auguste 2010. szeptember 12–13-ai felfedezése és jelzése, majd Peadar demonstrációja[E 1] minden további mérlegelési lehetőségnek elejét véve tényszerűen a közösség elé tárta, hogy nem elhanyagolható problémával kell szembesülnünk: a Wikipédia szócikknévterében szerzőijog-védelem alatt álló, feltételezhetően nagyszámú másolt szöveg található. Noha egyik legfontosabb irányelvünket hágták át, ez nem vonta maga után az elvárható cselekvési terv azonnali végrehajtását (magyarázat kikényszerítése, másolt szövegek azonosítása és eltávolítása, párhuzamosan az Akadémiai Kiadóval folytatott, optimális megoldásként kínálkozó egyeztetéssel).

E pontnál ismét az emberi tényezőre kell felhívni a figyelmet: hasonló helyzetekben, kevésbé pozicionált szerkesztők feltöltött másolmányai esetén a szerkesztők jelzik a szövegegyezés tényét, az adminisztrátorok pedig az irányelveinknek megfelelően azonnal eljárnak: törlik a lapot. Data Destroyer a közösség egy részének szimpátiáját és megbecsülését élvezve hallgatólagosan haladékot kapott a magyarázatra és a megoldási javaslatra. A Wikipédia nyilvánossága előtt tartósan nem jelent meg, hanem a háttérben, az adminisztrátorok levelezőlistáján adta elő magyarázatát és rendezési tervét. Ha tudatosult is egyes, a háttér-kommunikációba bevont vagy arról értesült adminisztrátorokban és szerkesztőkben a probléma súlyossága és dimenziója, egyrészt a kiadóval való tárgyalásoknak nagyobb fontosságot tulajdonítva, másrészt Data Destroyer iránti bizalmuk okán hallgattak és halogatták a tényfeltárás elindítását (e sorok írója nemkülönben). Ha voltak is az adminisztrátori levelezőlistán hangok, amelyek vitatták Data Destroyernek a másolás jóhiszeműségéről előadott narratíváját és sürgették a közösségi megbeszélést, a Wikipédia nyilvánossága másfél hónapon keresztül mégsem értesült az ügy részleteiről, még a másolásra adott magyarázatról sem. A nyílt beszéd halasztást nem tűrő megkezdésével elkerülhetőek vagy mérsékelhetőek lettek volna az olyan, túlfűtött indulatoktól sem mentes viták, mint például az adminisztrátori üzenőfalon kirobbant, majd az általános kocsmafalra áthelyezett szembesítések az ügy kommunikálását illető kérdésekben.

A VIL copy ügy a szerkesztői és adminisztrátori közösség számára olyan tanulságokat is hordozhat magában, amelyek leszűrésével a nagy arányú presztízsveszteség a jövőben is elkerülhetővé válhat. A valós problémákkal való tudatos szembenézés, az emberi viszonyulások félretételével a konfliktus felvállalása, az irányelveinknek megfelelő cselekvési terv végrehajtása az elhallgatással, a félrenézéssel és a passzív kivárással szemben a projekt és a közösség érdekét egyaránt szolgálja. A VIL copy ügy másik fontos tanulsága ugyanis: szerencsére elmondhatjuk, hogy bár a másolási ügy és a kommunikációs visszásságok körüli, a hallgatás előidézte feszültség csúcspontján kirobbant megbeszélések nem voltak mentesek a bántó és személyeskedő vitáktól, lexikonunk pedig végül 5227 szócikket veszített el, a feltárás érdekében tanúsított, szinte példátlan összefogás, a hetekig tartó szívós munka és az azt övező nagy arányú erkölcsi támogatás végül a közösségi kohézió, de főképp a Wikipédia presztízsének megerősödését vonta maga után (lásd ehhez az első sajtóvisszhangokat).

  1. A részletekhez lásd az Előzmények szakaszt.

Kisebb tartalomszervezési anomáliák

A kárfelmérés során a rendrakók több esetben szembesültek olyan szerkesztői gyakorlatokkal, amelyeknek e helyütt való megemlítése kisebb jelentőségű tartalomszervezési szempontok, fontosságuk tudatosítására alkalmas.

Lapmozgatás és átmásolás • A 11 ezres korpusz kb. 1%-ánál a rendrakók dolgát megnehezítette az a gyakorlat, hogy egy létrehozott szócikk tartalmát nem átnevezéssel mozgatták új címre, hanem a szöveg kézi átmásolásával hoztak létre új címszót. A hasonló esetek azonnali észlelését és kezelését segítik a laptörténet, az FV-lista stb. egyes funkciói (vastagítással kiemelt jelentős karakterszám-csökkenés, a kézi szerkesztési összefoglaló hiányában megjelenő automatikus „A lap tartalmának cseréje erre: ABC” üzenet stb.).

Szerkesztési összefoglaló • Van, ahol az átmozgatás már nem lehetséges, mert a témának már létezik más címszó alatt szócikke. Számos felesleges nyomozás, az egyéni szerkesztői hozzájárulások kronológiai áttekintése megtakarítható lett volna, ha ezekben az esetekben a laptörténetben megjelenített szerkesztési összefoglalók tartalmaztak volna utalást, esetleg linket arra nézvést, hogy az eredeti szócikk tartalmát melyik másik lapra emelték át a szerkesztők.

Laptörténet • A fenti helyzethez kapcsolódó további, bár szórványos anomáliaként szembesülhettek a rendrakók azzal a gyakorlattal, hogy miután a szerkesztők kézzel átemelték egy másik szócikkbe a tartalmat, az eredeti szócikket törlésre jelölték, és az adminisztrátorok teljes laptörténetével együtt törölték. Ezekben az esetekben a törlést megelőzően fontos lépés lenne a laptörténetek összefésülése, elsősorban azért, hogy a szerkesztői hozzájárulások ne tűnjenek el nyomtalanul.[F 1]

  1. Közel hatvan szócikk esetében a rendrakók csak azt konstatálhatták, hogy nem Data Destroyer szócikke az átnézendő lap, holott kettő kivételével később valamennyiről kiderült, hogy az, csak éppen az átirányításként megmaradt vagy törölt szócikk laptörténete őrizte Data Destroyer szerkesztéseit.

A beszámoló elfogadása

Tudnivalók

A beszámolót a kárfeltáró és értékmentő munkát koordinálni igyekvő Pasztilla állította össze, így törekvései dacára is lehetnek benne elfogult vagy az általános vélekedéstől eltérő állásfoglalások, meglátások. Elkerülendő, hogy a beszámoló egyetlen személy elgondolásait tükröző esszének ítéltessék és így váljék a Wiki-archívum részévé, az alábbiakban jelölheted, hogy meglátásod szerint a 2011. január 9-én elkészült változatban foglaltak megfelelnek-e vagy sem a valóságnak, illetve a tárgyszerűség igényének. Kérjük, hogy esetleges kérdéseidet, vitaindítóidat a beszámoló vitalapján helyezd el.

Tanúsítványok

  1. Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2011. január 9., 18:05 (CET)[válasz]
  2. Hkoala 2011. január 9., 18:08 (CET)[válasz]
  3. Ogodej vitalap 2011. január 9., 18:09 (CET)[válasz]
  4. Pagonyfoxhole 2011. január 9., 18:12 (CET)[válasz]
  5. Villanueva vita 2011. január 9., 18:59 (CET)[válasz]
  6. Csurla vita 2011. január 9., 19:48 (CET)[válasz]
  7. Vadaro vita 2011. január 9., 20:28 (CET)[válasz]
  8. Beroesz 2011. január 9., 20:30 (CET)[válasz]
  9. Bennófogadó 2011. január 9., 20:38 (CET)[válasz]
  10. Ivanhoe sherwoodi erdő 2011. január 9., 21:07 (CET)[válasz]
  11. Cassandro Ħelyi vita 2011. január 9., 23:03 (CET)[válasz]
  12. Alapos, tárgyszerű, valósághű munka. Köszönet érte Pasztillának. – Malatinszky vita 2011. január 10., 04:58 (CET)[válasz]
  13. Joey üzenj nekem 2011. január 10., 11:37 (CET)[válasz]
  14. Samat üzenetrögzítő 2011. január 10., 12:03 (CET)[válasz]
  15. Apróbb észrevételemet felvésem az alanti szakaszba. – LApankuš→ 2011. január 10., 15:10 (CET)[válasz]
  16. Karmelaüzenőlap 2011. január 11., 18:23 (CET)[válasz]
  17. OsvátA Palackposta 2011. január 12., 08:34 (CET)[válasz]

Megjegyzések és kiegészítések

Vadaro

Az „Általános tanulságok” szakasz közvetlenül a feltárási, törlési, értékmentési munka befejezése után készült el. Ez a munka az első fontos lépésnek is tekinthető a VIL copyhoz hasonló esetek lehetőségének minimálisra csökkentése érdekében. Az itt csak általánosan felvázolt tanulságok azonban nem pótolhatják a Wikipédia közössége saját tevékenységére vonatkozó konkrét tanulságok levonását és a nyomukban szükség esetén hozandó közös döntéseket. – Vadaro vita 2011. január 9., 20:29 (CET)[válasz]

Laszlovszky András

A kárfelmérés, értékmentés folyamatával kapcsolatban mindenben egyetértek. Az esszérész és az esetleg abból következő továbbgondolás tárgyában leszögezem, hogy semmilyen általános konzekvencia levonását nem tartom szükségesnek. Sem az irányelvekben, sem a járőri tevékenységben vagy a cikkek „ellenőrzésében” változtatások nem kellenek. Gondolok itt arra, hogy sem a paranoiás légkörre, sem a mereven kezelt, betarthatatlan és – főleg a kezdők számára – átláthatatlan szabályokra nincs szükség (e megállapításom preventív jellegű, nem állítom, hogy bárkinek is kifejezetten ez lenne a célja, de a merevítés ehhez vezet majd). Ezek egyike sem tette volna lehetővé ugyanis a fenti események korábbi kiszűrését. LApankuš→ 2011. január 10., 15:23 (CET)[válasz]

Az utóbbi sorokkal mélyen egyetértek. A minőségbiztosítás hosszú távon legbiztosabb és valójában egyetlen érdemes útja, ha a cikkeken szigorítunk alapos lektori munkával; és legfeljebb csak másodsorban a szerkesztőkön. Γουββος Θιλοβούββος 2011. január 11., 22:14 (CET)[válasz]
OsvátA

Laszlovszky Andrással mindenben egyetértek. Hozzátenném még: a DD személyiségéhez kapcsolódó nosztalgikus vonzalom, az ebből fakadó naivnak tűnő maradék bizalom mintha a kiadóval való tárgyalásoknak alaposan ártott volna. (Tévedhetek: nem vagyok annyira képbe'). Burumbátor alább olvasható szavaiból is ezt hallom ki. OsvátA Palackposta 2011. január 12., 08:45 (CET)[válasz]

Karmela
  • A nyomozó munkacsoport szoros összedolgozása, egymást inspiráló lendülete megélni érdemes élménnyé változtatta ezt a kínos esetet.
  • Magyarországon van a havazásnak egy szokásos gyakorisága és mértéke. Száz évben egyszer jön egy olyan tél, amikor beszakad néhány háztető. Mégsem kezdünk el alpin házakat építeni. Itt is így van: Egyszerűen nem vagyunk berendezkedve ilyen mérvű hazardírozásra. Ne is legyünk.
  • Ötletadásnak szánva: Mivel sok könyv és folyóirat gyakorlatilag csak a könyvtárakban hozzáférhető és így a könyvtáros-wikipédistáknak áll leginkább kézhez, ők vethetnék össze témánként, cikkről-cikkre vagy pedig könyvről-könyvre haladva, koordináltan vagy szúrópróbaszerűen is a cikkek tartalmát a megjelölt forrásokkal: Valóban levezethetőek-e azokból? Nem történt-e szó szerinti másolás szerzői joggal védett szövegekből? Egyúttal ki is teljesíthetnék a feltüntetett könyvészeti adatokat.
Karmelaüzenőlap 2011. január 11., 19:20 (CET)[válasz]

Kifogások

Burumbátor

Ilyen munkaszervezést, célkitűzést és feladatmeghatározást, szervezetet és végrehajtást még nem láttam. Elismerésem, mint ahogy mindig is mondtam, Pasztillának és minden más szerkesztőkollégának, aki részt vett ebben a sziszifuszi munkában. A Wikipédia megtisztult a "jogsértő" cikkektől, Jimbo is elismerte ezt.

Mindazonáltal, mára már ismerjük a folytatást is: Kiséry menedzser az Egyesület részére megküldte előre is januárra ígért szerződéstervezetét, amelyben négy lexikon teljes anyagát bocsátotta a Wikipédia rendelkezésére. A szerződésben vannak gondok, de szerintem itt a szándék a lényeg. Valamint az is ismeretes ma már, hogy fent említett kolléga rossz néven vette a törléseinket, két okból: 1) a Kiadó ezt soha nem kérte, 2) miért a sajtóból kell erről értesülniük. Egyetértek vele. Nagyon elhanyagoltuk a kármentés másik, párhuzamos vonalon futtatandó megoldási eljárását, a Kiadóval való tárgyalást. Bebuktuk. Nem voltunk egyszerűen hajlandók beszélgetni, kommunikálni az Akadémiai Kiadóval. Ez nagy kár volt. Emiatt nem tudom jó szívvel láttamozni az erénykovácsolást. – Burumbátor Speakers’ Corner 2011. január 11., 18:41 (CET)[válasz]

Kiegészítés: a kiadó javaslata nem vette tekintetbe (az ennek a lapnak az alján is olvasható) a szabad felhasználást üzleti céllal is megengedő jogi nyilatkozatot.
Karmela posta 2011. november 30., 09:28 (CET)[válasz]

Sajtó