Zöldszárnyú ara
Zöldszárnyú ara | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Ara chloropterus (Gray, 1859) | ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
Ara chloroptera | ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú médiaállományokat és Zöldszárnyú ara témájú kategóriát. |
A zöldszárnyú ara (Ara chloropterus) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Előfordulása
[szerkesztés]Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela területén honos. Eredeti élőhelyén a trópusi erdőkben él párokban. Betelepítették Puerto Rico szigetére is.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 90 centiméter, testtömege 1000–1500 gramm, nagy testű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb.
Életmódja
[szerkesztés]Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Kis csoportokban, néha viszont akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Tápláléka magvak, gyümölcsök, bogyók és hajtások.
Szaporodása
[szerkesztés]Korhadó pálmafák üregeiben fészkel. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait – fészekaljanként kettőt –, amelyből a fiókák 4–5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges.
Tartása
[szerkesztés]Igen kedvelt madár, az arák közül a sárga-kék ara után ez a faj a második leggyakoribb fogságban tartott madár. Magyarországon a Szegedi Vadasparkban, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben,[3] a Pécsi Állatkertben és a Jászberényi Állatkertben láthatóak.
Képek
[szerkesztés]-
Museum specimen
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
- ↑ Dehir.hu: Újra zöldszárnyú arákkal gyarapodott a debreceni állatkert – fotókkal, videóval (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
Források
[szerkesztés]- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- Díszmadár magazin
- https://web.archive.org/web/20170710182643/http://www.jaszberenyzoo.hu/?q=lak%C3%B3ink-0
- http://www.pecszoo.hu/zoldszarnyu-ara/ Archiválva 2016. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe. [2011. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva].