Berezóc
| Berezóc | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Szinnai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Juraj Slivka | ||
| Irányítószám | 067 73 (pošta Ubľa) | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | SV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 39 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 290 m | ||
| Terület | 3,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 56′ 06″, k. h. 22° 23′ 15″48.934905°N 22.387476°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 06″, k. h. 22° 23′ 15″48.934905°N 22.387476°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berezóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Berezóc (szlovákul: Brezovec, ukránul: Berezovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 30 km-re délkeletre, az ukrán határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZOVETZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa a’ tudományi kintstár, egy völgyben fekszik, Nasztászí hegy alatt a’ Szinai járásban. Határja soványas mert hegyes, réttyei jó szénát teremnek, legelőjök elég van, erdőjök hasonlóképen, piatzok Ungváron, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Brezovecz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 119 g. kath., 8 zsidó lak., 151 hold szántófölddel.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Brezócz, azelőtt Brezovecz. Ruthén kisközség, mindössze 24 házzal és 142 gör.-kath. vallású lakossal. Ung vármegye határán fekszik. Hajdan a terebesi pálosok birtoka volt, azután a m. kir. vallásalapé lett, végre az eperjesi gör.-kath. püspökség kapta és most is annak van itt nagyobb birtoka. Postája Ublyán van, távírója és vasúti állomása pedig Kisbereznán.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 167, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 63 lakosából 45 szlovák, 8 ruszin, 4 ukrán volt.
2011-ben 49 lakosából 25 szlovák és 15 ruszin volt.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka) |  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |