Csillebérc
Csillebérc | |
Egyéb elnevezés: Dreihotter | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | XII. kerület |
Népesség | |
Teljes népesség | 252 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 18° 58′ 06″47.486111°N 18.968333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 18° 58′ 06″47.486111°N 18.968333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csillebérc témájú médiaállományokat. |
Csillebérc (németül Dreihotter) Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.
Fekvése
[szerkesztés]Határai: A Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) és a Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ nyugati és északi kerítése a Konkoly-Thege Miklós úttól - Konkoly-Thege Miklós út – Sötétvágás út – Kázmér út – Edvi Illés út – Szalmavirág utca – Nőszirom utca – Adorján út – Irhás árok – Kakukkhegyi út – Kakukkhegyi erdősor – Budapest határa a Konkoly-Thege Miklós útig.
Története
[szerkesztés]Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Dreihotter területe kapta a magyar „Csile-bércz” nevet.
Az elnevezés mai formája megtévesztő, mert a „csille” szó bányászatra utal, ami a környékre sosem volt jellemző. A nevet eredetileg egy „l”-el írták. Döbrentei Gábor a budai hegyek mondabeli tündérének nevét („Csile”) örökítette meg az elnevezéssel, amely eredeti írásmódjával egészen az 1930-as évekig fennmaradt. A második „L” betoldásával történt névváltozás ideje bizonytalan, oka valószínűleg egy jóhiszemű, de az elnevezés eredetét nem ismerő, ezért téves „javítás” lehetett.
1948-ban „Úttörőváros” létesült e területen, az egykori Úttörővasút egyik állomása is itt van. Az egykori Úttörőváros mai neve Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Dr. Pécsi Márton: Budapest természeti földrajza, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 ISBN 2399983105337
További információk
[szerkesztés]- Kocsis L. Mihály: Csillebérc: elviszem pont; Válasz, Bp., 2002 (Buli van!)