Felsőolsva

	Felsőolsva (Vyšná Olšava)
	; Felsőolsva címere
	; Felsőolsva címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1382
Polgármester	Juraj Kasarda
Irányítószám	090 32 (pošta Miňovce)
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
	Népesség
Teljes népesség	641 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	44 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Terület	13,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 09′ 31″, k. h. 21° 36′ 14″49.158611°N 21.603889°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 31″, k. h. 21° 36′ 14″49.158611°N 21.603889°E
	Felsőolsva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőolsva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőolsva (szlovákul: Vyšná Olšava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 6 km-re délnyugatra, az Ondavától kissé nyugatra fekszik.

Története

Eredetileg szlovák falu volt, melynek lakossága az 1493. évi lengyelek elleni harcok következtében nagyrészt elpusztult. A lakosság pótlására a 16. század elején ruszinokat telepítettek be.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Olcsva. Két falu Zemplén Várm. fekszenek Krucsónak szomszédságában, Ondava vize mellett, határja Alsónak termékenyebb.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva (Felső), orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fil., 2 rom., 317 g. kath., 4 zsidó lak., gör. templommal, 1424 hold szántóföld. F. u. b. Meskó, Szirmay.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőolsva, ruthén kisközség Sáros vármegye határán. Van 62 háza és 293 gör. kath. vallású lakosa. Postája és távírója Sztropkón, vasúti állomása meg Homonnán van. A csicsvai vár tartozéka volt és a többi várbirtokok sorsában osztozott. A XVIII. században a gróf Dessewffy, a báró Meskó és a Krasznetz családok voltak az urai, e század végén és a mult század első felében pedig a Dessewffy családdal együtt a Szirmay és a Semsey családok is. Most Grustyinszky Mihálynak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban ezt a községet is meglátogatta a pestis. Gör. kath. temploma 1743-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 320, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 596 lakosából 572 szlovák és 13 ruszin volt.

2011-ben 602 lakosából 538 szlovák, 27 roma és 20 ruszin.

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1880-ban épült.

Neves személyek

Itt született 1769-ben Balugyánszky Mihály jogász, orosz cári államtanácsos, a szentpétervári akadémia tanára.
Itt született 1771-ben Durcsák János választott szardikai püspök, egri prépost, az egri érseki líceum igazgatója.
Itt született 1848. május 16-án Lukáts Adolf jogász, egyetemi tanár.

További információk

Községinfó
Felsőolsva Szlovákia térképén
Hivatalos oldal Archiválva 2019. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Ruszinok és pásztor-lakosság Kelet-Szlovákiában a középkorban
E-obce.sk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Sztropkói járás m v sz A Sztropkói járás települései
Sztropkó (Stropkov)
Alsóolsva (Nižná Olšava) · Bányavölgy (Duplín) · Bodzás (Bžany) · Boksabánya (Baňa) · Borosnya (Brusnica) · Bukóc (Bukovce) · Dér (Mrázovce) · Érfalu (Potôčky) · Felsőkrucsó (Kručov) · Felsőolsva (Vyšná Olšava) · Felsőtokaj (Tokajík) · Havaj · Hegyesbisztra (Bystrá) · Hocsa (Chotča) · Jakabvölgye (Jakušovce) · Kisberezsnye (Breznička) · Kisgombás (Gribov) · Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) · Kisolysó (Oľšavka) · Kispolány (Malá Poľana) · Kisvajszló (Vislava) · Kisvölgy (Krišlovce) · Körmös (Kožuchovce) · Körösény (Krušinec) · Köves (Kolbovce) · Lomna (Lomné) · Mákos (Makovce) · Mikó (Miková) · Minyevágása (Miňovce) · Nagyberezsnye (Breznica) · Pataki (Potoky) · Pusztaháza (Korunková) · Sandal (Šandal) · Szálnok (Soľník) · Sztaskóc (Staškovce) · Tizsény (Tisinec) · Turány (Turany nad Ondavou) · Variháza (Varechovce) · Velkő (Veľkrop) · Viskó (Výškovce) · Vladicsa (Vladiča) · Vojtvágása (Vojtovce)