Ugrás a tartalomhoz

Velkő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velkő (Veľkrop)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterMarián Prokopič
Irányítószám091 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség231 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság283 m
Terület10,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 44′ 50″49.240278°N 21.747222°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 25″, k. h. 21° 44′ 50″49.240278°N 21.747222°E
Velkő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Velkő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velkő (1899-ig Velkrop, szlovákul: Veľkrop, ukránul: Vikrip) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 10 km-re északkeletre, az Ondava és a Laborc között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a 14. században alapították soltész általi betelepítéssel. Első írásos említése 1408-ból származik, a sztropkói uradalomhoz tartozott. Később a Jekelfalussy, Bosnyák, majd a Keglevich család birtokában állt. 1600-ban ortodox temploma és parókiája, valamint 11 jobbágyháza volt. 1663-ban pestis pusztította. 1715-ben 8, 1720-ban 10 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VELKROP. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Variczóczhoz 1 1/2, d. Kis Brezniczéhez 1 órányira; határjának minéműsége hasonló Varichóczéhoz.[2]

1828-ban 36 házában 280 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Veskrop, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkóhoz 1 1/2 órányira: 280 g. kath., 14 zsidó lak., 960 hold szántófölddel. Ut. p. Komarnyik.[3]

1891-ben egy tűzvészben a község fele leégett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Velkő, azelőtt Velkrop, ruthén kisközség. Van 33 háza és 223 gör. kath. vallású lakosa. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A sztropkói uradalom tartozéka volt, de később a Jekelfalussyak és a Bosnyák család, azután meg a gróf Keglevichek lettek az urai. Most Tomanek Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1891-ben a község fele, gyujtogatás következtében, leégett. A XVII. századbeli pestis e községet sem kerülte el. Gör. kath. temploma 1750-ben épült. E tájékon fekhetett az elpusztult Makolcz község is, mely a XV. században Makonhau, vagyis Makonhaw néven szintén a sztropkói vár tartozéka volt.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt.

2011-ben 215 lakosából 133 szlovák és 34-34 cigány illetve ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1775-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.