Gagauzia

Gagauzia
Gagauzia zászlaja Gagauzia címere
Fővárosa	Comrat
é. sz. 46° 18′ 59″, k. h. 28° 39′ 59″46.316389, 28.666389
Államforma	tartomány
Hivatalos nyelv	román
Beszélt nyelvek	gagauz
Népesség
Népszámlálás szerint	134 535 fő (2014)
Vallások	keresztény
Terület	1832 km²
Nemzetközi gépkocsijel	GE
A Wikimédia Commons tartalmaz Gagauzia témájú médiaállományokat.

Gagauzia (románul Găgăuzia, gagauzul Gagauz Yeri) Moldova déli részén elhelyezkedő autonóm terület. Fővárosa Comrat (gagauzul Komrat). Szomszédos Ukrajnával és Moldova déli körzeteivel. Területe 1800 km².

Politika

1906-ban már kikiáltották az akkor orosz fennhatóság alatt álló Besszarábia területén a Komrati Köztársaságot, amely hat napig állt fenn és egységbe igyekezett tömöríteni a gagauz településeket.

Gagauzia az 1994. december 23-i törvényhozással alakult mint Moldova autonóm területe. Hozzá tartoznak mindazok a közösségek, ahol a gagauzok a népesség több mint 50%-át teszik ki, valamint azok a helységek, ahol a helyi népszavazásokon a többség Gagauziához akar tartozni (5. cikkely). A törvény azt is kimondja, hogy „a Gagauziában található földek, ásványlelőhelyek, vízi növény- és állatvilág, más természeti erőforrások és ingóságok vagy ingatlanok a Moldovai Köztársaság népének tulajdonába tartoznak, míg Gagauzia gazdasági alapját képezik.”

Az autonóm Gagauzia alkotmánya egybehangzik a moldovai alkotmánnyal. A jogalkotó a parlament, az úgynevezett Halk topluşu (Népi Gyűlés). 1998 óta van érvényben a demokratikus alkotmány.

Gagauzia legmagasabb rangú hivatalnoka a bașkan, azaz a kormányzó, aki egyben Gagauzia kormánya, a Végrehajtó Tanács feje. Gagauzia kormányzója Irina Vlah.

Népesség

Gagauzia népessége 2014-ben kb. 135 000 fő melynek nagy része gagauz nemzetiségű.

Etnikai és vallási összetétel

Gagauziát főként gagauzok lakjak de jelentős a moldávok száma is. Egyéb itt élő népek az oroszok, ukránok és bolgárok A térségben a gagauzok aránya 82,5%. Több mint 90%-uk ortodox keresztény.

Gazdaság

Az autonóm terület gazdasága meglehetősen primitív. Jelentős a mezőgazdaság szerepe.

Kultúra

Gasztronómia

A mai gagauz konyha még őriz a nomád múltból elemeket, amit a tejtermékekre és húsokra fektetett nagy hangsúly is tükröz. A gabonafélék is az alapvető élelmiszerek között szerepelnek, mely már a jelenleg meghonosodott gazdálkodási módokból származik.

A gagauz gasztronómia egyedülálló módszert alkalmaz a tejtermékek (tej, túró, sajt), sőt a hús tartósítására, amely állati bőrben történik. Helyi különlegesség még az ún. fejsajt, amit az állatok fejéből és lábából készítenek (hasonló módszerrel készül, mint a disznósajt). Elsődlegesen ünnepnapokon szolgálják fel. A kurbán bulgurból készült kása, amelyet egy kos húsával ötvöznek. A húsos fogásokat gyakran borsos mártások kísérik.

Általában kétféle kenyérfajta a jellemző: a búzakenyér és a kovásztalan kenyér. Gyakori fogások továbbá a piték, különböző töltelékekkel, úgy mint a juhtejsajttal töltött réteges pite, a tejföllel készülő pite, a sütőtökkel készülő pite és az édespite. Utóbbit általában a tehenek első fejéséből származó tejből készítik.

A legtöbb ételhez vörösbort szolgálnak fel.

Eredet

A gagauzok az altáji török népek közé tartoznak, rokonaik a türkmének, a törökországi törökök és a kazahok. Hogy Moldva török kézre kerülése után letelepedett török lakosságról lenne szó, amely Kelet-Bulgáriából érkezett volna, teljesen alaptalan. Eredetüket illetően a kutatók az úzok, vagy mongolok elől a 13. században idemenekült közép-ázsiai törökök utódainak tartják őket. Nyelvük valóban szoros rokonságot mutat a közép-ázsiai altáji nyelvekkel, ugyanakkor a mai török nyelvvel is.