Ugrás a tartalomhoz

Gorica Svetojanska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gorica Svetojanska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségJastrebarsko
Jogállásfalu
PolgármesterMihael Zmajlović
Irányítószám10453
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség114 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség58,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület2,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 40′ 48″, k. h. 15° 37′ 48″45.680000°N 15.630000°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 48″, k. h. 15° 37′ 48″45.680000°N 15.630000°E
SablonWikidataSegítség

Gorica Svetojanska falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra a Plešivica-hegység egyik délnyugati nyúlványának platóján és lejtőin fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a középkorban a podgorjei várispánsághoz tartozott, melynek központja a közeli Podgorja, vagy más néven Turnja vára volt. Első említése 1327-ben történt "Gorcha" alakban, mint a lipoveci uradalomhoz tartozó települést. Szent Anna tiszteletére szentelt plébániatemplomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában, majd 1501-ben az egyházlátogatás is megemlíti. A plébániatemplomot a korabeli források csak a 17. századig említik, ekkorra azonban tönkrement és 1757-ben le is bontották. A plébániatemplom funkcióit 1735-ben, majd a Szent Anna titulust is 1767 körül az 1687-ben épített Szűz Mária kápolna vette át. A falu maga a dombon emelkedő templomhoz vezető gerincen menő út mentén alakult ki, mely a templom előtt kiszélesedik. A 18. században itt három szakrális épület is állt, a Szent Mihály, a Szűz Mária és a Szent Anna templom. Ezen a helyen a 19. század második feléig temető is volt, melyet később a templom mögé délkeletre a lejtőre helyeztek át. Ennek a kis térnek a délnyugati részén áll ma a tűzoltószerház, a község területi irodája, a bolt és a vendéglő. A falu magaslati fekvésének köszönhetően házaitól messzire ellátni és szép kilátás nyílik a környékre. A falunak 1857-ben 166, 1910-ben 209 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 137 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
166 195 163 175 199 209 165 182 177 164 187 188 163 163 137

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Anna tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] még Szűz Mária kápolnaként épült 1687-ben. 1868-ban és 1877-ben is földrengés sújtotta, melyek után újjá kellett építeni. Különösen értékes a 18. századi Szent Anna főoltár felül az Atyaisten és az angyalok szobraival, a szentségtartóval és késő barokk ornamentikájával, valamint Jézus és Mária Szíve szobraival. A hajóban található a barokk Szent Borbála és Háromkirályok oltár. Szépek a kórus a kapu kőfaragványai, valamint a szenteltvíztartó is. A harangtorony a homlokzattól északra áll. Zsindelyfedését 1902-ben kerámialapokra cserélték át.
  • A falu legmagasabb kiemelkedő helyén áll az Erdődyek egykori vadászkastélya. Egyemeletes alápincézett épület, kőportálján az 1656-os évszám áll. Az 1980-as években végzett átépítéssel az épület eredeti harmóniáját megbontották. Ma az erdészet központja van benne, de nemrég még tágas külső terasszal rendelkező étterem is üzemelt itt.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]