Ugrás a tartalomhoz

Strmac Pribićki

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Strmac Pribićki
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségKrašić
Jogállásfalu
PolgármesterJosip Petković Fajnik
Irányítószám10454
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség83 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség56,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület2,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 15° 31′ 12″45.640000°N 15.520000°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 15° 31′ 12″45.640000°N 15.520000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Strmac Pribićki témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Strmac Pribićki falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Krašićhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 40 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északra, a Kupčina partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

E. Laszowsky a Podgorjei ispánságról szóló művében az 1249-ben "terra Grabrounicz" néven említett birtokot tartja a későbbi Strmac falunak.[2] A települést még birtokként 1441-ben említik először. A Zrínyiek itteni egykori birtokán álló vadászkastélyt 1678-ban I. Lipót király a görögkatolikus püspökségnek adta, hogy ott növendékeik számára szemináriumot létesítsenek. Itt épült fel 1751-ben a püspöki palota, majd 1911-ben elkészült a püspöki székesegyház. A falunak 1857-ben 53, 1910-ben 125 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 116 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
53 80 102 114 109 125 116 150 153 195 184 172 156 125 132 116

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt neobizánci stílusú görögkatolikus bazilikája[5] 1911-ben épült Stjepan Podhorski tervei szerint. A Kupčina partján egy mesterséges szigeten áll. Az épületkomplexum legrégebbi része a 16. és 17. század fordulóján épült udvarház, amelyet a 18. században újítottak fel. A 20. század elején a kápolna építése során S. Podhorski építész tervei alapján meghosszabbították. Az 1751-ben épített görögkatolikus püspöki rezidencia egyemeletes, aszimmetrikus, téglalap alaprajzú épület, kétemeletes toronnyal és rendkívül meredek tetővel. A Szűz Mária-bazilika 1911-re részben, 1942-re pedig és teljes egészében elkészült. Centrális épület, központjában egy kupolával fedett négyzet alakú térrel, melyhez félköríves kápolnák, a szentély és a harangtorony csatlakoznak.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]