Ugrás a tartalomhoz

Grabarje (Podcrkavlje)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grabarje
A falu bejárata Rastušje felől
A falu bejárata Rastušje felől
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállásfalu
Irányítószám35201
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség251 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 58″, k. h. 18° 01′ 44″45.216000°N 18.029000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 58″, k. h. 18° 01′ 44″45.216000°N 18.029000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Grabarje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Grabarje (1910-től 1971-ig Grabarje Brodsko) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bródtól 8 km-re északra, községközpontjától 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Grabarje területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A „Matkovićev stan”, „Mataićev stan” és „Brdo Bašća” lelőhelyken ókori település nyomait találták, de élénk társadalmi élet folyt itt a középkorban is, melyet a „Brdo Bašća”, „Glogovica” és „Vrt Bucka” lelőhelyek középkori leletei bizonyítanak. Grabarje a középkorban a Borics nemzetség birtokközpontja volt, akik a 13. században a felette északra emelkedő 238 méteres Berak-hegyre Szent Benedek tiszteletére fogadalmi templomot építettek. Mellette egykor vár is állt, mely azonban korán elpusztult. Grabarje ebben az időben, amikor még Bród sem létezett e vidék legjelentősebb települése volt. Borics bán leszármazottai, a Beriszló, Borics, Dezsőfi és Török családok innen vették előnevüket. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy a grabarjai Beriszló családnak itt udvarháza állt, ahonnan nagy kiterjedésű birtokaikat igazgatták, melyek a Száva mentén Dubočactól Garčinig terjedtek.[2] A település első írásos említése ehhez képest viszonylag későn, 1455-ben történt „Graborya” néven. 1464-ben „Graborya”, 1481-ben „Grabaya” néven említik.[3] Amikor a török 1536-ban a környéket megszállta a lakosságnak csak kis része maradt itt. A Beriszlók utódai Magyarországra menekültek. Az 1545-ös török defterben Grabarje a Vrhovaci náhije részeként szerepel. A török uralom több, mint százötven évig tartott, a település csak 1691-ben szabadult fel végleg.

Az 1698-as kamarai összeírásban „Grabar” néven hajdútelepülésként találjuk.[4] Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban 10, 1756-ban 19 ház volt a településen, ahol a középkori Szent József templom romjain egy Szent Orsolyának szentelt fakápolna állt. 1760-ban az egyházi vizitáció 19 házzal, 35 családdal és 222 katolikus lakossal említi.[2] Az első katonai felmérés térképén „Grabarie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grabarje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grabarje” néven 30 házzal, 154 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 103 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 286 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
144 149 151 225 244 264 286 280 292 281 299 274 296 304 341 286

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Orsolya szűz és vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1866-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]