Ugrás a tartalomhoz

Kántor (foglalkozás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kántor, magyar szóval egyházzenész felekezetének istentiszteletein a liturgikus eseményeket zenével kíséri, ill. egyházközségével, gyülekezetével kapcsolatos egyéb rendezvényeket szervez, zenével kísér.

A kántor feladata

[szerkesztés]

A középkor óta elsősorban a liturgia énekese vagy templomi előénekes, kórusvezető és énektanár. A 16. század óta a protestáns egyházzenéért felelős iskolai énektanító. A legújabb időkben a nagyobb templomok vezető zenésze.[1]

Az egyházzenész gyülekezetének zenei életében alakítólag részt vesz. Ellátja a felekezetének megfelelő istentiszteleten az egyházzenei szolgálatot, az egyházi ének és zene tanítását, vezetését, kíséretét, kórussal rendszeres próbákat tart és fellép. Az istentiszteleti alkalmakon a gyülekezet énekét és az énekkart orgonán kíséri, és azt a liturgikus szabályoknak megfelelő önálló hangszerjátékkal gazdagítja.

A kántor munkaeszköze

[szerkesztés]

A legfontosabb eszközök az énekhangja és a templomi orgona, ill. harmónium (elsősorban kis kápolnákban). Ezenkívül, ha más hangszeren is játszik, színesebbé és zeneileg változatosabbá teheti gyülekezetének istentiszteleteit.

Kántorképzés

[szerkesztés]

Kántor (egyházzenész) végzettséget lehet középszinten (OKJ) és felsőfokú (főiskolaBSc) szinten is szerezni. A kántor BSc szakot ma már szinte alig hirdetnek meg az egyházi felsőoktatási intézményekben (például római katolikus felsőoktatásban a jelentkezés hiánya miatt az utóbbi években szinte egyáltalán nem), a szak kihalóban van.

Középfokú

[szerkesztés]

Kántor középfokú képzés egyházi középiskolákban van, illetve kifejezetten erre a célra szakosodott intézményekben. A képzés alap esetben hároméves és államilag elismert emelt szintű szakképesítést ad. A szakon háromféle szakirány közül lehet választani: énekvezető, kórusvezető, orgonista.

Római katolikus:

Református:

Evangélikus:

Felekezet-független:

Felsőfokú

[szerkesztés]

A felsőfokú képzésben egyházi és világi felsőoktatási intézményben is lehet szerezni egyházzenei alapdiplomát. Az egyházi felsőoktatásban kántor BSc szakként, míg a világi intézményekben ének-zene BSc és előadóművészet BSc szakként hirdetik meg, ahol az egyházzene szakirányt lehet felvenni (ahol ezt meghirdetik) és elvégzése után az egyházzene-művész MSc szakon lehet folytatni a tanulmányokat.

A kántor BSc szakot a 2009/2010-es tanévre az alábbi egyházi felsőoktatási intézmények hirdettek meg (felekezet szerinti csoportosításban):

Görögkatolikus:

Református:

Evangélikus:

Baptista:

A római katolikus felsőoktatásban szinte már alig-alig hirdetik meg a szakot. Jelenleg (2009) még vannak felsőbb éves hallgatók az évekkel ezelőtt indított kántor szakon az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán. Jelenleg a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán is meg van hirdetve a kántor szak, viszont jelentkezők hiányában 2011/12-es tanévben már nem indult képzés.

A kántor BSc szakot a csekély érdeklődés miatt nagyon kis létszámokkal, általában 5-10 fővel (vagy még kevesebbel is) indítják.

Egyházzenei képzés létezik továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is, amelyben mind a katolikus, mind pedig a protestáns felekezetűek részt vehetnek egyházzene-karvezetés, vagy egyházzene-orgona szakokon.

Ismert kántorok, egyházzenészek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap