Ugrás a tartalomhoz

Kaluđerovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaluđerovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPerušić
Jogállásfalu
Irányítószám53202
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség13 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság600 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 39′, k. h. 15° 19′44.650000°N 15.316667°EKoordináták: é. sz. 44° 39′, k. h. 15° 19′44.650000°N 15.316667°E
SablonWikidataSegítség

Kaluđerovac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Perušićhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 13 km-re közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6 km-re közúton 8 km-re nyugatra, a Lika folyó jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A terület 1689-ben szabadult fel a százötven évi török uralom alól. A szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek, akik határőrszolgálatot láttak el. Az otocsáni ezred perušići századához tartoztak. A faluban már 1700-ban is állt egy rozzant templom, amely a perušići plébániához tartozott. A falu templomát 1748-ban építették. A 19. század közepén azonban rossz állapota miatt a szentély kivételével le kellett bontani. Andrija Trinajstić perušići plébános hiába keresett az építéshez támogatókat a falu népe szegény volt. Végül a határőrezred parancsnokának ajánlására Ferenc József császárhoz fordult, aki ezer forintot küldött az építéshez. A falu lakói maguk oltották a meszet és a környező erdőkből hordták a fát, melyből helyben faragták a gerendákat, fűrészelték a deszkát, helyben ásták a homokot és faragták a köveket. A templom végül 1865 őszére készült el. Felszentelése 1865. október 30-án volt. 1836-ban kőhíd épült itt a Likán. A falunak 1857-ben 399, 1910-ben 683 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1942-ben partizánok kőhídját lerombolták. 1991-ben lakosságának 98 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 24 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoznak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
399 460 478 565 653 683 514 528 460 375 276 149 84 52 29 24

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma[4] 1748-ban épült. 1865-ben teljesen megújították, melyhez Ferenc József császár ezer forinttal járut hozzá. Fabijan Sokolić pazarištei főesperes áldotta meg 1865. október 30-án. A faluban plébánia nincs, szolgálatát Perušićról látják el. Anyakönyveit 1766-tól vezetik. A plébániatemplom a falun kívül, egy bekötőút mentén található. Egyhajós, keleti tájolású épület, a hajónál szűkebb, téglalap alakú szentéllyel, a szentély melletti sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A templom belseje egyszerű. A hajó síkmennyezetű, melyet két pár szimmetrikusan elhelyezett, félköríves ablaknyílás világít meg. A szentélyt, amely az 1748-ban épített templomból maradt fenn dongaboltozat fedi.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]