Ugrás a tartalomhoz

Krasznahídvég

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznahídvég (Măeriște)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKrasznahídvég
Rangközségközpont
Irányítószám457235
SIRUTA-kód142015
Népesség
Népesség666 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4
Népsűrűség8,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület74,97 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 32″, k. h. 22° 47′ 38″47.325511°N 22.793842°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 32″, k. h. 22° 47′ 38″47.325511°N 22.793842°E
SablonWikidataSegítség

Krasznahídvég (románul: Măeriște) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágy megyében, a Kraszna folyó mellett, Szilágysomlyótól északra fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A község határán, a Kraszna folyón egykor vámhíd volt, és e híd mellett épültek később az első lakóházak. A közeli Ilosva település lakói a helységet Hídvégnek nevezték el.

Története

[szerkesztés]

Krasznahídvég nevét az oklevelek 1351-ben említették először Hidueg, 1352-ben Hydweg néven.

A Kraszna vámhídja köré épült település első ismert birtokosa Medgyesi Simon volt, aki 1351-ben leánynegyed fejében nővérének Báthory Lászlónénak és annak rokonainak adta.

Hídvéget a későbbiekben a Somlyói Báthori-család és rokonságának birtokai között tartották számon.

1576-ban Somlói Báthory István a Kraszna vármegyei Hídvég tizedét a Bánfiaknak adományozta.

1641-ben Hídvég birtokán Lónyai Zsigmond és mások osztozkodtak.

1715-ben a településen 11 jobbágy háztartás fizetett adót; 7 magyar, 4 oláh.

Az 1808-as összeíráskor báró Huszár, gróf Toldalagi, gróf Bethlen, báró Bánfi, gróf Károlyi, Gencsy Osváth, Makrai, Zoltán, Ágoston, Szikszai és Módi családik birtoka volt. 1847-ben 419 lakosa volt, melyből 6 római katolikus, 404 görögkatolikus, 9 izraelita.

1890-ben 783 lakosából 44 magyar, 6 német, 720 román, 3 egyéb nyelvű volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus kőtemploma.
  • A faluban 1802-ben kezdték vezetni az anyakönyvet.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 508–515. o. Online elérés