Ugrás a tartalomhoz

Mošćenička Draga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mošćenička Draga
Mošćenička Draga
Mošćenička Draga
Mošćenička Draga zászlaja
Mošćenička Draga zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMošćenička Draga
Jogállásfalu
PolgármesterRatko Salamon
Irányítószám51417
Körzethívószám(+385) 051
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség1288 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′, k. h. 14° 15′45.233333°N 14.250000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 14° 15′45.233333°N 14.250000°E
Mošćenička Draga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenička Draga témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mošćenička Draga (olaszul: Draga di Moschiena) falu és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Brseč, Donje Selo, Golovik, Grabrova, Kalac, Kraj, Martina, Mošćenice, Obrš, Sučići, Sveta Jelena, Sveti Anton, Sveti Petar és Zagore települések tartoznak hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiume központjától 18 km-re délnyugatra, a Tengermelléken, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység keleti lábánál a tengerparton fekszik. A község területe mélyen benyúlik az Učka Nemzeti Park területébe.

Története

[szerkesztés]

Mošćenička Draga eredetileg a szomszédos Mošćenice város halászkikötője volt. Első írásos említése még 1436-ban Santa Marina kikötőjeként történt. Lakosságának száma akkor növekedett meg, amikor Mošćenice és a környékbeli falvak lakói a halászatból való megélhetés miatt települtek ide. A 19. század végétől az Abbáziában üdülő vendégek kocsijaikkal gyakran tettek kirándulásokat ebbe a romantikus öbölbe. Ebben az időben kezdtek itt villákat építeni, először csak éjszakai szállás céljából. Az itteni turizmus kezdetét az Armanda család azonos nevű szállodájának felépítése jelentette a település központjában. Ennek a régi szállodának az alapjain építették fel a Draga szállót, melyet először Miramarnak, majd Mediterrannak neveztek.[2] A településnek 1857-ben 684, 1910-ben 442 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 586, a községnek összesen 1536 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból és halászatból élnek.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
684 603 519 363 428 442 618 586 294 348 416 456 498 472 439 586

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A strandra vezető Lungomare sétány mentén található a Zágráb villa a település régi romantikus villáinak fennmaradt képviselője.
  • A strand végében található az 1945. április 25-én itt kikötő, a települést felszabadító partizánegység emlékműve.
  • A Draga- és Perun-szurdok régészeti övezete[5] Potoki, Podtrebišće, Trebišće és Jurčići településrészek között helyezkedik el. A terület barlangokban és barlangszerű képződményekben rendkívül gazdag, melyek közül a legfontosabbak Podosojna és Druška peć, valamint a Zijavica félbarlang. Trebišće falucska területe nemcsak régészeti, hanem kulturális érték is, mert kifejezetten az ószláv helynevekkel rendelkezik. A helynevek etimológiája szerint ez az a hely, ahol az ószláv áldozat részeként a szent tölgyet kivágták. Perun a zóna domináns csúcsa, amely kerámialeletei és neve alapján feltételezhetően a Peruni-kultusz szakrális helye volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]