Gabonjin
| Gabonjin | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 191 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 224 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 39″, k. h. 14° 33′ 58″45.110970°N 14.566240°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 39″, k. h. 14° 33′ 58″45.110970°N 14.566240°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gabonjin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gabonjin (olaszul: Gabogno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk belsejében, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a község magasabban fekvő részén fekszik.
Története
[szerkesztés]Gabonjint már a 14. században említik egy 1376-ban kelt glagolita írású közösségi okiratban. Ive Jelenović szerint nevét egykori birtokosáról egy bizonyos Gabonjáról kapta. Tekintettel arra, hogy a Gabonja egy nagyon régi horvát személynév Jelenović arra következtetett, hogy a falu is nagyon régi, valószínűleg sokkal régibb, mint első említésének ideje. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 266, 1910-ben 400 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 199 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Péter domb alatt áll Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma, melyet már a 14. században említenek, de valószínűleg ennél is sokkal régebbi. Vinciguerrának a sziget első velencei kormányzójának feljegyzése szerint 1480-ban a templom romos volt. Átadták a dobrinji káptalannak, mely felújíttatta, később loggiát is építettek hozzá. 1892-ben szélesítették. A templom egyhajós építmény négyszög alakú szentéllyel. Homlokzata felett római típusú alacsony nyitott harangtorony áll, benne két haranggal.
- A Szent Péter templomhoz az úgynevezett Glagolita út, egy az óhorvát glagolita írást oktatóan bemutató, mintegy kétszáz méter hosszú tematikus tanösvény vezet. A gabonjini Svetko Ušalj számos glagolita írást fordított le, majd kőbe véste a teljes glagolita ábécét, valamint harminchét glagolita szót, melyeket kő emlékműveken helyezett el a 2001-ben kiépített ösvény mentén.
- A Glagolita park 2010-ben nyílt meg a falu északi részén. Tizenhat glagolita írásos kőemlék az ország legfontosabb történelmi eseményeiről. Svetko Ušalj alkotásai.
- 1950-ben a településen felépült a Jézus Szíve templom is.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 266 | 292 | 328 | 383 | 427 | 400 | 389 | 373 | 333 | 306 | 222 | 196 | 180 | 199 | 177 | 199 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
