Ugrás a tartalomhoz

Rétság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rétság
Evangélikus harangtorony
Evangélikus harangtorony
Rétság címere
Rétság címere		 Rétság zászlaja
Rétság zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásváros
PolgármesterMezőfi Zoltán (független)[1]
Irányítószám2651
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség2635 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség137,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,81 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 40″, k. h. 19° 08′ 14″47.927778°N 19.137222°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 40″, k. h. 19° 08′ 14″47.927778°N 19.137222°E
Rétság (Nógrád vármegye)
Rétság
Rétság
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Rétság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rétság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rétság kisváros Nógrád vármegyében a Rétsági járás székhelye. A megye legkisebb közigazgatási területű és lélekszámú városa.

Fekvése

[szerkesztés]

Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 kilométerre található, a Börzsöny és a Cserhát határán elhelyezkedő Nógrádi-medencében. Ez az adottság határozza meg a környék jellegét is.

A szomszédos települések: észak felől Borsosberény, kelet felől Bánk, délkelet felől Felsőpetény, dél felől Nőtincs, nyugat felől Tolmács, északnyugat felől pedig Diósjenő.

Megközelítése

[szerkesztés]

A kisvároson áthalad a 2-es főút (nemzetközi útszámozás szerint E77-es út), ezen érhető el Budapest és Szlovákia irányából is; északi határszélén ágazik ki az előbbiből a Balassagyarmaton át Salgótarján térségéig vezető 22-es főút.

Nyugati szomszédjára, Tolmácsra a 12 121-es út vezet a délnyugati határszélétől, Nézsa-Nógrádsáp-Galgaguta térségével pedig a 2115-ös út köti össze. Pusztaszántó nevű, külterületi településrésze a 21 164-es úton érhető el, a 2-es főútról letérve.

Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel.

Története

[szerkesztés]

Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.

A török megszállás a 16. század közepén következett be 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566–67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.

1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583–1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633–34-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar telket említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült.

1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándor és Herzfeld Frigyes tulajdonában volt. A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepelt, amely azonban a török idő alatt elpusztult. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.

A település egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár volt, amelyet 1997-ben megszüntettek, és a kaszárnyát bezárták.[4][5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bánszky György (KDNP)[6]
  • 1994–1998: Gresina István (MSZP)[7]
  • 1998–2002: Gresina István (független)[8]
  • 2002–2006: Mezőfi Zoltán János (független)[9]
  • 2006–2010: Mezőfi Zoltán János (független)[10]
  • 2010–2014: Mezőfi Zoltán János (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Hegedűs Ferenc (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Mezőfi Zoltán (független)[13]
  • 2024– : Mezőfi Zoltán (független)[1]
Jásztelek

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2777
2756
2705
2606
2679
2635
201320142018202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, evangélikus 6,3%, református 3,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,5% (29,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 2% szlováknak, 1,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 4,8% evangélikus, 3,1% református, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Kovács-kúria a pusztaszántói városrészben
  • Evangélikus harangláb
  • Római katolikus templom
  • A honfoglalás millecentenáriumára állított kopjafa (a templom melletti parkban)
  • Szabadság-szobor (az iskolával szembeni szökőkutas parkban)
  • A világ első köztéri szárnyas oltára: Mindszenty–Pallavicini-emlékmű, Mindszenty József bíboros és Pálinkás-Pallavicini Antal életnagyságúnál nagyobb bronzszobrával, mely a Börzsönyi út végén található

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ http://www.retsag.net/tortenet/honved01.htm
  5. ↑ http://kameraaltal.blog.hu/2014/02/01/mn_9001_31_harckocsiezred_retsag
  6. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  8. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  11. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  12. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  13. ↑ Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Rétság Helységnévtár
  16. ↑ Rétság Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rétság&oldid=27536745”