Szendehely
Szendehely | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Altsach Ignác (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2640 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1648 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 155,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 51′ 21″, k. h. 19° 06′ 11″47.855850°N 19.103000°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 21″, k. h. 19° 06′ 11″47.855850°N 19.103000°E | |||
Szendehely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendehely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szendehely (németül: Sende) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Földrajz
[szerkesztés]A vármegye délnyugati szélén fekszik, a Dunakanyar közelségében, a Naszály és a Börzsöny lábánál. Budapesttől 45, Váctól 11, Rétságtól 10 kilométerre fekszik.
Különálló belterületei: Katalinpuszta és a Szarvasrét-lakópark; külterületi településrészei közül említést érdemelhet Erdészlak.[3]
Csak közúton érhető el, Vác és Rétság felől is, a 2-es főúton. Utóbbiból a déli határszéle közelében ágazik ki Verőce felé a 12 101-es számú mellékút.
Története
[szerkesztés]Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád vármegye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt – bizonyára a földbirtokos püspökség után – ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben Frankföldről (Franken) érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A németek fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal, a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak. A falu új részén, a Börzsöny szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos” festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Altsach Ignác (független)[4]
- 1994–1998: Altsach Ignác (független)[5]
- 1998–2002: Altsach Ignác (független német kisebbségi)[6]
- 2002–2006: Altsach Ignác (független német kisebbségi)[7]
- 2006–2010: Hayer Mihály (független)[8]
- 2010–2014: Hayer Mihály (független)[9]
- 2014–2019: Altsach Ignác (független)[10]
- 2019–2024: Altsach Ignác (független)[11]
- 2024– : Altsach Ignác (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1515 | 1542 | 1535 | 1640 | 1682 | 1654 | 1648 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 37%-a német, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 36% németnek, 0,7% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 3,7%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 7,4% (19,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 20,5% németnek, 1,3% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,2% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek és ukránnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 3,7% református, 2,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,8% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[14]
Közlekedés
[szerkesztés]Megközelítése a 2-es főúton (amely egyben keresztül halad a községen) lehetséges.
Személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el Rockenbauer Pál (1933–1987) természetfilmes, természetjáró
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szendehely. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)[halott link]
- ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szendehely Helységnévtár
- ↑ Szendehely Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Hausel Sándor: Szendehely története. Szendehely Község Önkormányzata és a Nógrád Megyei Levéltár. ISBN 963 7243 62 3