Reichstag (épület)

Reichstag
A Reichstag röviddel napnyugta előtt
Település	Berlin-Mitte Berlin
Cím	Berlin Platz der Republik 1.
Építési adatok
Építés éve	1882-1894
Megnyitás	1894
Rekonstrukciók évei	1964, 1999
Építési stílus	Neoreneszánsz
Felhasznált anyagok	Tégla, kő, üveg, acél
Tervező	Paul Wallot (Norman Foster)
Építész(ek)	Paul Wallot Norman Foster Paul Baumgarten
Építési költség	24 millió császári német márka
Hasznosítása
Felhasználási terület	Parlament Bundestag székhelye
Tulajdonos	Német állam
Alapadatok
Magassága	47 m
Alaprajz	Téglalap
Alapterület	13 291 m²
Elhelyezkedése
Reichstag Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″52.518611111111, 13.376111111111
Reichstag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dem Deutschen Volke, azaz a német népnek

Reichstag 1995

A Reichstag a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület Berlinben. 1894-ben nyitották meg, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”.

A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől, a Reichstagtól, amely korábban nem csak az épületnek, hanem a benne ülésező törvényhozó testületnek is a neve volt. A mai terminológiában a „Reichstag” jelenti magát az épületet, a „Bundestag” pedig Németország törvényhozó testületét.

Története

A Reichstag a XIX. század végén

A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.

1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.

Az első világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.

A nemzetiszocialista Német Birodalom idején

Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a weimari alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a totális diktatúrát Németországban.

A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.

A hidegháború sodrában

Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a berlini fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.

Az újraegyesítés óta

Történelmi pillanat: az újraegyesítési ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.

Újabb felújítás kezdődött Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichstagot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében.

Az új Reichstag

A Reichstag házelnökeinek listája (1871–1918)

A Reichstag házelnökeinek listája (1871–1918)
Szám	Név	Megbízatás kezdete	Megbízatás vége
1	Eduard Simson	1871	1874
2	Maximilian Franz August von Forckenbeck	1874	1879
3	Otto Theodor von Seydewitz	1879	1880
4	Adolf Graf von Arnim-Boitzenburg	1880	1881
5	Gustav Konrad Heinrich von Goßler	1881	1881
6	Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow	1881	1884
7	Wilhelm von Wedell-Piesdorf	1884	1888
8	Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow	1888	1895
9	Rudolf Freiherr von Buol-Berenberg	1895	1898
10	Franz Graf von Ballestrem	1898	1907
11	Udo Graf zu Stolberg-Wernigerode	1907	1910
12	Hans Graf von Schwerin-Löwitz	1910	1912
13	Johannes Kaempf	1912	1918
14	Konstantin Fehrenbach	1918	1918

Képek

• 
  A szovjet katonák rajzai
• 
  A szovjet katonák rajzai
• 
  Reichstag, 1945
• 
  Háborús pusztítás
• 
  Romeltakarítás a háború után

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Reichstagsgebäude című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Reichstag - Berlin 2010

További információ

A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag (épület) témájú médiaállományokat.

• A Bundestag honlapja
• A Reichstagról az Irány Berlinen