Ugrás a tartalomhoz

Stupa (Dubrovačko primorje)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stupa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségDubrovačko primorje
Jogállásfalu
Irányítószám20205
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség51 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság234 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 53′ 49″, k. h. 17° 43′ 30″42.897000°N 17.725000°EKoordináták: é. sz. 42° 53′ 49″, k. h. 17° 43′ 30″42.897000°N 17.725000°E
SablonWikidataSegítség

Stupa falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovačko primorje községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dubrovnik városától légvonalban 40, közúton 57 km-re, községközpontjától légvonalban 18, közúton 24 km-re északnyugatra a tengermelléken, a hercegoviai határ közelében fekszik. Több kis településrészből áll.

Története

[szerkesztés]

Stupa területe már ősidők óta lakott. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredtől fogva éltek itt magaslatokon épített erődített településeken és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Halomsírjaikból kettő is található a határában a Bistrina-öböl területén. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Nyugatrómai Birodalom bukása után 493-tól a keleti gótok uralták a területet. 535-ben Dalmáciával együtt a Bizánci Császárság uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A Dubrovniki tengermellék hét plébániájával Zahumljéhez tartozott.

1399-ben a Dubrovniki tengermellék a Raguzai Köztársaság része lett, amely 1500 aranydukátért megvásárolta Ostoja bosnyák királytól. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 109, 1910-ben 165 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, mely során súlyos károk érték a települést. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. 1996-ban újabb csapásként földrengés okozott súlyos károkat. 1997-ben megalakult Dubrovačko primorje község, melynek Stupa is része lett. A településnek 2011-ben 75 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból, állattartásból, halnevelésből éltek.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
109 115 107 103 121 165 141 138 134 138 133 125 94 95 73 75

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Rózsafüzér királynője templom a 18. századból származik, 1927-ben és 1997-ben megújították.
  • Római temető a Bistrina-öbölben.
  • Matića késő középkori várának maradványai.
  • Ókori halomsírok a Bistrina-öbölben.

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság a mezőgazdaságon alapul, mellette az állattartás és a marikultúra (tengeri élőlények nevelése) jelentős.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]