Ugrás a tartalomhoz

X. Keresztély dán király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X. Keresztély
Glücksburg Christian Carl Frederik Albert Alexander Vilhelm
X. Keresztély 1915-ben
X. Keresztély 1915-ben
Dánia királya
X. Keresztély
Uralkodási ideje
1912. május 14. – 1947. április 20.
ElődjeVIII. Frigyes
UtódjaIX. Frigyes
Izland királya
X. Keresztély
Uralkodási ideje
1918. december 1. – 1944. június 17.
ÖrököseIX. Frigyes
Elődje─
Utódja─
Életrajzi adatok
UralkodóházGlücksburg-ház
Született1870. szeptember 26.
Koppenhága, Dánia
Elhunyt1947. április 20. (76 évesen)
Koppenhága, Dánia
NyughelyeRoskildei székesegyház
ÉdesapjaVIII. Frigyes dán király
ÉdesanyjaBernadotte Lujza
Testvére(i)
  • VII. Haakon norvég király
  • Princess Louise of Denmark
  • Prince Harald of Denmark
  • Ingeborg dán királyi hercegnő
  • Princess Thyra of Denmark
  • Prince Gustav of Denmark
  • Princess Dagmar of Denmark
HázastársaMecklenburg-Schwerini Alexandrina
GyermekeiIX. Frigyes dán király, Knut dán királyi herceg
X. Keresztély aláírása
X. Keresztély aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz X. Keresztély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

X. Keresztély, teljes nevén Glücksburg Christian Carl Frederik Albert Alexander Vilhelm (Koppenhága, 1870. szeptember 26. ─ Koppenhága, 1947. április 20.) Dánia királya haláláig, valamint Izland egyetlen királya lemondásáig.

Ifjúsága

[szerkesztés]

Keresztély herceg 1870. szeptember 26-án született a koppenhágai charlottenlundi palotában, apai nagyapja, IX. Keresztély uralkodása idején, VIII. Frigyes dán király és Bernadotte Lujza legidősebb gyermekeként. A Christiansborg palotában keresztelték meg október 31-én. A hercegnek még 7 testvére volt. 1889-ben letette a dán egyetemi felvételi vizsgát és a királyi családban szokásos katonai oktatást kapott, majd az 5. dragonyos ezrednél szolgált. Ezután a randersi tiszti akadémián tanult 1891-től 1892-ig. 1906-ban nagyapja, IX. Keresztély dán király meghalt, ekkor Keresztély apja, VIII. Frigyes foglalta el a trónt és Keresztély lett a trón első várományosa.

Házassága

[szerkesztés]

Keresztély herceg 1898. április 26-án házasodott össze III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg lányával, Alexandrinával. Két fiuk született:Frigyes herceg (1899), Knut herceg (1900).

Uralkodása

[szerkesztés]

Trónra lépése

[szerkesztés]

1912. május 14-én VIII. Frigyes király meghalt Hamburgban. Keresztély ekkor Nizzában tartózkodott itt tudta meg apja halálhírét. Hazatérése után X. Keresztély néven trónra lépett.

Húsvéti válság

[szerkesztés]

A Schleswig miatt kialakult konfliktus 1920 áprilisában válságot robbantott ki, ez a dán monarchia fejlődésének egyik meghatározó eseménye a 20. században. A versailles-i békeszerződés feltételei szerint Schleswig további sorsát népszavazással döntötték el: az egyiket Schleswig északi részén, a másikat Schleswig központjában tartották. Dél-Schleswigben nem terveztek népszavazást, hiszen azt német többség uralta és az első világháború után is a német állam része maradt.

Észak-Schleswigben a választók 75%-a szavazott a Dániával való újraegyesítésre, a választók 25%-a pedig továbbra is Németországban maradt volna. Ebben a szavazásban az egész régiót oszthatatlan egységnek tekintették és az egész régió Dániára jutott. Schleswig központjában 80% szavazott Németországra és 20% Dániára. Az eredmények ismeretében Carl Theodor Zahle miniszterelnök megállapította, hogy az észak-schleswigi újraegyesítés tovább haladhat, míg Schleswig központja német ellenőrzés alatt marad.

Számos dán nacionalista úgy érezte, hogy legalább Flensburg városát vissza kellene adni Dániának, függetlenül a népszavazás eredményeitől, jelentős dán kisebbség miatt. X. Keresztély egyetértett ezekkel a véleményekkel és utasította Zahle miniszterelnököt, hogy vegye fel Flensburgot az újraegyesítési folyamatba. A miniszterelnök elutasította ezt, néhány nappal később pedig – a királlyal folytatott eszmecsere után – Zahle lemondott a miniszterelnöki posztról. A király és az ellenzék azt akarta, hogy Flensburg városát is visszaköveteljék, a kormány viszont csak azokat a területekre tartott igényt, ahol a dán lakosság volt többségben. X. Keresztély – bízva az emberek támogatásában – feloszlatta a Zahle-kormányt, előidézve ezzel az 1920-as húsvéti válságot.

A második világháború

[szerkesztés]

1940. április 9-én Németország egy egyesített szárazföldi, tengeri és légi haderővel váratlanul lerohanta Dániát. Megközelítőleg 120 000 főre volt tehető a német haderő létszáma, akik az Unternehmen Weserübung fedőnevű akcióban részt vettek.[1] A németek legyőzték Dánia hadseregét, haditengerészetét és megsemmisítették a hadsereg légiflottáját is. X. Keresztély tisztában volt azzal, hogy Dánia lehetetlen helyzetben van. Területe és lakossága túl kicsi ahhoz, hogy ellenálljon Németországnak. Mivel az ország területének nagy része síkság volt, emiatt a német hadsereg könnyen végighaladhatott az országon. Dánia német megszállás alá került egészen 1945. május 5-ig.

A második világháború alatt számos európai uralkodó talált menedékre Dániában, miután az országukat megszállták, így III. Lipót belga király, Vilma holland királynő, II. György görög király, Sarolta luxemburgi nagyhercegnő, II. Péter jugoszláv király és Keresztély öccse, VII. Haakon norvég király is.

Adolf Hitler 1942-ben hosszú táviratot küldött a királynak, gratulálva a 70. születésnapjához. 1942-ben X. Keresztély leesett a lováról, emiatt egy ideig járásképtelen volt és alkalmatlan volt arra, hogy ellássa hivatalát. A kialakult helyzet miatt a koronaherceget, X. Keresztély fiát, Frigyes herceget régenssé nevezték ki. 1943 végéig Frigyes herceg látta el az uralkodói feladatokat.

Izland királya

[szerkesztés]

1918. december 1-én a dán-izlandi úniós törvény elismerte Izland szuverenitását (Izlandi Királyság néven) Dániával közös perszonálunióban egy közös uralkodó fennhatósága alatt. A törvény lehetővé tette, hogy az uniót 25 évvel később felülvizsgálják. X. Keresztély Izland királya lett. Dánia német megszállásakor az izlandi kormány úgy ítélte, hogy Keresztély király nem tudja ellátni feladatait. 1944-ben, amikor Dánia még mindig német megszállás alatt volt, népszavazást tartottak, ahol a két ország elvált egymástól és Izlandban kikiáltották a köztársaságot. A még mindig német megszállás alatt álló Dánia királya, X. Keresztély gratulált az új, független államnak.[2]

Halála

[szerkesztés]

A király 1947. április 20-án 76 éves korában meghalt és a Roskildei székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Kitüntetései

[szerkesztés]

Dánia: Az Elefántrend gallérjával rendelkező szuverén lovagkereszt

Dánia: A Danneborg rendjének gallérjával foglalkozó szuverén lovagi nagyparancsnok

Portugália: 265. Knight Nagykeresztje a rend a torony és a kard

Spanyolország: Az Aranygyapjas rend lovagja

Nagy-Britannia: A Térdszalagrend 849. lovagja

Nagy-Britannia: A Bath-rend tiszteletbeli lovagkeresztje

Nagy-Britannia: A királyi viktoriánus rend lovagkeresztje

  • Keresztély herceg és felesége, Alexandrina gyermekükkel, Frigyessel 1900-ban
    Keresztély herceg és felesége, Alexandrina gyermekükkel, Frigyessel 1900-ban
  • X. Keresztély beszéde trónra lépésekor
    X. Keresztély beszéde trónra lépésekor
  • X. Keresztély 70. születésnapján, 1940. szeptember 26-án
    X. Keresztély 70. születésnapján, 1940. szeptember 26-án

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Megkezdődik a Weserübung hadművelet. 1939-1945. [2022. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  2. ↑ Jón R. Hjálmarsson: History of Iceland. Reykjavík: Forlagið Publishing. 2014. ISBN 978-9979-53-513-3  

Források

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VIII. Frigyes
Dánia királya
1912–1947
A dán uralkodói korona
 Következő uralkodó:
IX. Frigyes
X. Keresztély dán király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Frigyes Károly Lajos schleswig–holstein–sonderburg–becki herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Friderika schliebeni grófnő
 
 
 
 
 
 
 
4. IX. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Károly hessen–kasseli herceg
 
 
 
 
 
 
 
9. Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Lujza dán királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. VIII. Frigyes dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Frigyes hessen–kasseli herceg
 
 
 
 
 
 
 
10. Vilmos hessen–kasseli tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Karolina nassau–usingeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Lujza hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Frigyes dán királyi herceg (1753–1805)
 
 
 
 
 
 
 
11. Lujza Sarolta dán hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Friderika mecklenburg–schwerini hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. X. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. XIV. Károly János svéd király
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Oszkár svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Dezideráta svéd királyné
 
 
 
 
 
 
 
6. XV. Károly svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Eugène de Beauharnais
 
 
 
 
 
 
 
13. Jozefina svéd királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Auguszta Amália bajor királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Svédországi Lujza dán királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. I. Vilmos holland király
 
 
 
 
 
 
 
14. Frigyes holland királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Vilhelmina holland királyné
 
 
 
 
 
 
 
7. Lujza svéd királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. III. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
15. Lujza porosz királyi hercegnő (1808–1870)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Lujza porosz királyné
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=X._Keresztély_dán_király&oldid=26895721”