Ugrás a tartalomhoz

Hernádfő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernádfő (Vikartovce)
Hernádfő zászlaja
Hernádfő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1374
PolgármesterVladimír Šavel
Irányítószám059 19
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1856 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság751 m
Terület50,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 09″48.993611°N 20.152500°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 37″, k. h. 20° 09′ 09″48.993611°N 20.152500°E
Hernádfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádfő (1899-ig Vikartócz, szlovákul: Vikartovce, németül: Weichsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Poprádtól 20 km-re délnyugatra, a Hernád partján, annak forrásvidékén fekszik.

Története

[szerkesztés]

1283-ban „Villa Wykardi” alakban említik először. 1499-ben a falu Varkocs Kristóf késmárki várkapitány bérelt birtoka volt. A 16. században elnéptelenedett. 1513-ban a savniki apát megbízásából a vlach jog alapján pásztornépekkel telepítették be. 1581-ben lakói református hitre tértek át. 1697-ben a jezsuiták szerezték meg, majd később a savniki apátság birtoka lett. 1735-ben 12 család élt itt, a jobbágyok elnyomása azonban elviselhetetlen volt. 1787-ben 115 házában 772 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIKARTÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Lucsivnához 3/4 mértföldnyire; határja sovány, más javai középszerűek.[2]

1828-ban 183 háza volt 1329 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vikartócz, Szepes v. tót falu, Liptó vgye szélén: 1329 kath. lak., kath. parochiával. Határa sovány, de erdeje szép. F. u. a szepesi püspök. Ut. p. Lőcse.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1712 lakosából 1574 szlovák és 128 cigány volt.

2011-ben 1842 lakosából 1562 szlovák és 132 cigány.

2021-ben 1856 lakosából 1807 szlovák, 16 cigány, 3 cseh, 30 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1781-ben épült.
  • Kápolnái 1896-ban épültek, a Rózsafüzéres Szűz Mária és a Szentlélek tiszteletére vannak szentelve.
  • Késő barokk kúriája 1776 és 1787 között épült. 1893-ban iskolává építették át.
  • Plébániája a 18. század második felében épült.
  • A községnek a népi hagyományokat ápoló folklórcsoportja működik.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]