Ugrás a tartalomhoz

Szepestapolca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepestapolca (Spišská Teplica)
Szepestapolca címere
Szepestapolca címere
Szepestapolca zászlaja
Szepestapolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Első írásos említés1280
PolgármesterRadoslav Šeliga
Irányítószám059 34
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség2253 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság697 m
Terület31,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″49.047222°N 20.250000°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″49.047222°N 20.250000°E
Szepestapolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepestapolca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepestapolca (1899-ig Szepes-Teplicz, szlovákul: Spišská Teplica, németül: Zeplitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Poprádtól 4 km-re délnyugatra, a Poprád mellett, a Hernád forrásvidéke felett fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv toplica (= hévíz) főnévből származik.

Története

[szerkesztés]

Ősidők óta lakott hely, határában bronzkori leletek kerültek elő.

A mai települést a 13. század közepén soltész általi betelepítéssel alapították a savniki apátság birtokán. 1280-ban említik először. 1327-ben „Topoloucha”, 1436-ban „Teplyka” alakban említik a korabeli források. A középkorban a savniki cisztercita apátság jobbágyfalva volt, majd 1530-ban Lőcse zálogfaluja lett. 1613 és 1885 között papírkészítő műhelye volt, melyet Spillenberg Sámuel lőcsei polgár alapított. 1697-ben a jezsuiták vásárolták meg.

Már a középkorban is hetipiacai voltak, majd 1755-től két országos vásárt is tarthatott. 1776-tól az újonnan alapított szepesi püspökséghez tartozott. Lakói zöldségtermesztéssel, a 18. században mezőgazdasággal, favágással, faárukészítéssel és szeszfőzéssel foglalkoztak. 1787-ben 121 házában 1010 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZ. Mezőváros Szepes Várm. lakosai többfélék, fekszik Poprádhoz 1/4 mértföldnyire; papiros malma is van, határjában legelője kevés, és sovány, más javai vagynak.[2]

1828-ban 1060 lakosa volt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, később Szvit és Poprád üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Teplicz, tót m. v. Szepes vgyében, egy szép és termékeny térségen, a Poprád jobb partján: 1041 kath., 19 evang. lak., kik hajdan németek és evangelikusok voltak. Van kath. paroch. temploma, papirosmalma, melly 1613. állitatott s igy legelőször hazánkban. Határa nem nagy, de termékeny, különösen sok és hires káposztát terem; erdeje egy a legjobb karban tartottak közül Szepesben. F. u. a szepesi püspök s a schavniki uradalomhoz tartozik. Régenten Lőcséhez tartozott, melly 1569-ben vette zálogba.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 976, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1835 lakosából 1756 szlovák volt.

2011-ben 2175 lakosából 1981 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szentháromság temploma 1837-ben épült a lebontott 14. századi gótikus templom helyén. 14. századi gótikus Madonna-szobra van.
  • Barokk lakóház a 18. század elejéről.
  • Első és második világháborús hősi emlékmű.
  • Egykori papírmalmát Spillenberger Sámuel főorvos alapította 1613-ban

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]