Ugrás a tartalomhoz

Szepesjánosfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepesjánosfalva (Jánovce)
Szepesjánosfalva zászlaja
Szepesjánosfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Első írásos említés1312
PolgármesterJozef Kacvinský
Irányítószám059 13
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1647 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség152 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság579 m
Terület9,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 03″, k. h. 20° 25′ 48″49.017500°N 20.430000°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 03″, k. h. 20° 25′ 48″49.017500°N 20.430000°E
Szepesjánosfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjánosfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesjánosfalva (1892-ig Jánócz, szlovákul: Jánovce, németül: Hensdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Csontfalu és Mahálfalva tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az egykori lándzsás falu a 13. században keletkezhetett. 1312-ben „villa Johannis” néven említik először. 1322-ben „Janus” néven írják, ekkor Henrik szepesi prépost tizedét a vágsziklási kolostornak adja. Később a szepesi káptalan birtoka. 1448-ban „Janofaluwa” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 17 házában 120 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÁNÓCZ. Janosa, Hansdorf, Hanovi. Tót falu Szepes Várm, földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lőtséhez 1 mértföldnyire, Vidernyiknek filiája, 1/3 része határjának termékeny, legelője elég, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel.[2]

1828-ban 23 háza és 178 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Janócz, tót falu, Szepes vmegyében, a Lőcséről Liptóba vivő postautban, Horkához 1/4 mfld: 178 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan.[3]

A 19. század végén sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

1963-ban csatolták hozzá Mahálfalvát. Lakói Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoznak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 186, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1116 lakosából 1017 szlovák és 71 cigány volt.

2011-ben 1475 lakosából 1293 szlovák és 33 cigány volt.

2021-ben 1647 lakosából 1615 (+4) szlovák, 14 (+286) cigány, 1 ruszin, 3 (+3) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Münnich Sándor 1892: Csevegések a történelemelőtti korszakról. A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 19.
  • Mályusz Elemér 1999: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18). Budapest, 610 No. 2514 (DLDF 243951)

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]