Névna
| Névna (Levanjska Varoš) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Névna |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Slavko Tidlačka |
| Irányítószám | 31416 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 767 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′, k. h. 18° 11′45.316667°N 18.183333°EKoordináták: é. sz. 45° 19′, k. h. 18° 11′45.316667°N 18.183333°E | |
| Névna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Névna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Névna (horvátul: Levanjski Varoš) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 47, közúton 65 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 17, közúton 24 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység keleti lejtőin, a Breznica-patak völgye feletti magaslaton, a Pozsegát Diakovárral összekötő főút mentén fekszik.
A község települései
[szerkesztés]A községhez közigazgatásilag Borojevci, Breznica (Breznica Đakovačka), Čenkovo, Névna (Levanjska Varoš), Majorfalva (Majar), Milinac, Musić, Ovčara, Paucsje (Paučje), Radkóvölgye (Ratkov Dol) és Szabadfalu (Slobodna Vlast) tartoznak.
Története
[szerkesztés]Névna első írásos említése 1244-ben történt „Nhenna” alakban IV. Béla oklevelében.[2] 1310-ben mint Diakovár melletti birtokot („possessio Neuna iuxta Diaco”) említi, melyre a Ják nemzetség tartott jogot.[2] 1324-ben „Neona” néven már a Péc nemzetségbeli Névnai László birtoka, aki vejének, a Borics nembeli Treutel Miklós pozsonyi ispánnak adta át.[2] 1332-ben említi egyházát a pápai tizedjegyzék. Névna várát 1395-ben „Castrum Niuna” néven említik először. 1422-ben Treutel Miklós örökösei egyiküknek, Treutel Katalinnak a férjére, lévai Cseh Péterre ruházták át a várat és a birtokot, melyet 1427-ben új adományul is megkapott Zsigmond királytól. (Az ő nemesi előnevéből származik a település mai nevének az előtagja.) 1454-től Kórógyi János macsói bán zálogbirtoka volt. 1464-ben Mátyás király a névnai uradalmat is szekcsői Herczeg Pálnak, Parlaghy Györgynek és Kállai Pálnak adta, de ténylegesen nem tudtak birtokba lépni. Az uradalom urai továbbra is a Kórógyiak maradtak, akik 1467-ben más egyéb birtokokkal együtt a Rozgonyiaknak adták el. 1472-ben királyi adományként egy időre monoszlói Csupor Miklós és nádasdi Ungor János kezére került. Csupor Miklós halála után 1474-ben pedig Gábor kalocsai érsek és testvére, Matucsinai Zsigmond kapták meg Mátyás királytól.[2] Fontos kereskedelmi út is vezetett át rajta, ezért vámszedőhely is volt. Birtoklásáért több per zajlott a nemesi családok között.
A török 1536-ban foglalta el és a Pozsegai szandzsák része lett. A török a várat és a várost felégette, a lakosság pedig a közeli „Varoš” nevű magaslatra menekült. Ezzel létrejött a mai település csírája. A települést a 17. században kétszer is feldúlta török. A török kiűzése után 14 háza maradt. 1702-ben említik az erdők között fekvő romos települést és a vár romjait, melyet Ivanicsnak neveznek. A 18. század folyamán lassan népesült be újra. 1758-ban 28 ház állt a településen. A benépesülés továbbra is lassan haladt, így a középkori Névna nagyságát már nem nyerte vissza.
Az első katonai felmérés térképén „Varos” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Város” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Város” néven 64 házzal, 384 katolikus és 12 zsidó vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében a horvátok mellé magyar és német lakosság telepedett le. Strossmayer püspök az itteni legelőkön tartotta ménesét.
A településnek 1857-ben 347, 1910-ben 582 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a horvát, 6%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosság elmenekült a partizánok elől. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 303, a községnek összesen 1194 lakosa volt. A faluban postahivatal, erdészeti iroda és két üzlet is működik, amelyek megkönnyítik az életet, különösen az idősek számára.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 347 | 423 | 401 | 431 | 481 | 582 | 598 | 679 | 565 | 538 | 584 | 522 | 381 | 344 | 335 | 303 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Névna 14. századi várának maradványai[7] a Breznica-patak feletti magaslaton találhatók. A várból mára csak alapfalak, némi építőanyag és a kettős sánc maradványai láthatók melyben még mindig víz áll.
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[8] középkori eredetű. 1536-ban és a 17. században még kétszer gyújtotta fel a török. 1783-ban Matej Krtica diakovári püspök építtette újjá. Erre a bejárat feletti tábla emlékeztet. 1975-ben a hitoktatás céljára is szolgáló sekrestyével bővítették. Páduai Szent Antal oltárképét Strossmayer püspök ajándékozta 1870-ben.
- Kevéssé ismert és teljesen feltáratlan az úgynevezett „Široka ćuprija”, az a kőből épített híd, mely a település nyugati kijáratnál állt és a középkorban Pozsegáról Diakovárra vezető út, a „Via regalis” nyomvonalán hídalta át a patakot.
Kultúra
[szerkesztés]KUD „Nevna” Levanjski Varoš kulturális és művészeti egyesület
Oktatás
[szerkesztés]„Silvije Strahimir Kranjčević” általános iskola. Az iskolába mintegy 130 hallgató jár a község egész területéről. A gyerekeknek külön autóbuszuk van, amely a többi településről elviszi őket az iskolába.
Sport
[szerkesztés]Az NK „Dilj” Levanjska Varoš labdarúgóklub a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Levanjska Varoš önkéntes tűzoltóegyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...719. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6887.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1651.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- A Veritas folyóirat cikke a plébániáról
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
