Szemelce
| Szemelce (Semeljci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Semeljci |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Grga Lončarević (HSS) |
| Irányítószám | 31402 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3558 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′, k. h. 18° 33′45.366667°N 18.550000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 18° 33′45.366667°N 18.550000°E | |
| Szemelce weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szemelce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szemelce (horvátul: Semeljci) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 24, közúton 28 km-re délre, Diakovártól 12 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Diakovári sík északi szélén, Farkasfalva, Kese és Karatna között, a Brana- és a Semeljčica-patakok partján fekszik. Szemelce mára teljesen összeépült a szomszédos Kesével.
A község települései
[szerkesztés]A községhez közigazgatásilag Kese (Kešinci), Karatna (Koritna), Merzovics (Mrzović), Szemelce és Verbice (Vrbica) települések tartoznak.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Szemelce területe már az őskorban is lakott volt. Az itt talált újkőkori települést a Starčevo és a Sopot kultúra népe lakta, de megtalálták az urnamezős kultúra hamvasztásos temetőjét is. A leletek között csiszolással, fúrással faragással készített kőszerszámok, öntött bronztárgyak találhatók, melyek ma az iskola kis múzeumában tekinthetők meg.
Szemelcét nem említik a középkori oklevelek. Csánki Dezső esetlegesen a középkori Somogyka faluval azonosítja, melyet 1477-ben a Garai család birtokaként „Somoghka” alakban említenek.[2] A török uralom idején már biztosan lakott volt, de nem tudni, hogy mi történt az itteni lakosságal. Tény, hogy a felszabadító harcok idején kihalt volt, de a török kiűzése után 1698-ban már újra lakott település. Lakói több hullámban menekültként érkeztek a faluba, mely a diakovári püspökség birtoka lett. Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. Ennek fejében hajdúkként a püspök testőrségében kellett szolgálniuk. 1702-ben Szemelcén 14, katolikusok lakta ház állt. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött és a 18. század közepére a diakovári püspöki uradalom egyik legnagyobb faluja lett. 1758-ban már 95 ház állt a településen, ebből 63 régi lakosoké, 32 pedig új jövevényeké volt. A falubeli hívek nagy száma miatt a püspök 1754-ben plébániát alapított a településen. A fejlődés a 19. század elejére megtorpant, melynek fő oka a kivándorlás és a pestisjárvány volt.
Az első katonai felmérés térképén „Szemelcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szemelcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szemelcze” néven 139 házzal, 842 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német és magyar családok települtek be. Ezzel a nemzetiségi összetétel lényegesen megváltozott.
A településnek 1857-ben 1058, 1910-ben 1646 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a horvát, 23%-a német, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és a magyar lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 1285, a községnek összesen 4362 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.058 | 1.161 | 1.150 | 1.402 | 1.506 | 1.646 | 1.628 | 1.677 | 1.786 | 1.726 | 1.869 | 1.731 | 1.533 | 1.509 | 1.558 | 1.285 |
Gazdaság
[szerkesztés]A talaj humuszos, mely kiválóan alkalmas a mezőgazdasági termelésre, gyümölcs- és szőlőtermesztésre.
A PZ Osatina Semeljci a Horvát Köztársaság egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata. 2005-ös üzleti eredményeiért a Horvát Kereskedelmi Kamarától a nagyvállalatok kategóriájában megkapta az Arany Kuna díjat. A vállalat tevékenysége kiterjed a növénytermesztés, állati takarmánygyártás, gabonavásárlás, állattenyésztés, cirókseprű előállítása (az egyetlen ilyen üzem Horvátországban), állatorvosi szolgáltatások és a kereskedelem területére. Az ivankovói telepen több mint 4000 fejőstehénnel rendelkező tejüzem, az ország egyik legnagyobb és legmodernebb gazdasága működik. A cirókseprű az EU-országokba exportált egyedi termék. A vállalat székhelye Szemelcén van, de üzleti tevékenységüket még számos helyszínen végzik Vukovár-Szerém megyében.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Kisboldogasszony plébániatemplomot 1784 és 1788 között építették Szemelce és Kese között. A plébániát 1754-ben alapították.
Kultúra
[szerkesztés]- A KUD „Lipa” Semeljci kulturális és művészeti egyesületet 1966-ban alapították.
- Az IPS „Semeljačke snaše” énekkart 2003-ban alapították.
Oktatás
[szerkesztés]Az első iskolaépület 1786-ban épült a településen a mai önkiszolgáló üzlettel átellenben. Mivel az épület fából készült és szegényes volt, 1800-ban már felmerült az új épület iránti igény, mely végül 1833-ban épült fel. 1895 májusában az épületet lebontották, hogy októberben a tanulókat áthelyezzék az újabb iskolaépületbe, amely egészen 1976-ig, a mai iskolaépület felépítéséig iskolaként szolgált. Az épület mellett futballpályák, kézilabda és kosárlabdapályák, kerékpárospálya, úszómedence és egy multifunkcionális tornaterem létesült. A „Josip Kozarac” általános iskola ma mintegy 600 diákkal működik.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Polet Semeljci labdarúgóklub csapata a megyei 1. ligában szerepel.
- ZRŠU Semeljci sporthorgász egyesület
Egyesületek
[szerkesztés]- A VZO Semeljci a község önkéntes tűzoltóegylete 2010-ben alakult a községhez tartozó települések tűzoltó egyesületeiből. Jelenleg összesen 435 taggal működik, melyből 60 tag az aktív bevethető állomány. Szemelce falu tűzoltó egyesületét 1892-ben alapították.
- LD „Zec” Semeljci vadásztársaság
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...630. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- Ivana Čatić: Topominija Semeljaca – sela istočne Đakovštine (Folia Onomastica Croatica 19. 2010.) (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
