Rezovačke Krčevine
| Rezovačke Krčevine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Verőce |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1921 |
| Irányítószám | 33000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 295 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 17° 24′ 08″45.781608°N 17.402241°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 17° 24′ 08″45.781608°N 17.402241°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rezovačke Krčevine falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától 4 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység északi völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A település 1921-ben keletkezett, amikor a tengermelléki Krivi Put környékéről erdőirtási munkákra néhány családot telepítettek be. Őket nemsokára újabb, a likai Goszpics vidékéről érkezett családok követték, akik a fa szállításához keskeny nyomtávú erdei vasutat építettek. Több család az itteni birtokos Jankovich családtól vásárolt földet. A falut eredetileg Gornja Dubravának nevezték, majd az erdőirtásról (horvátul krčenja) kapta a mai nevét. A név előtagját a közeli Rezovácról kapta ahova kezdetben a falu népe temetkezett és ahova az itteni gyermekek iskolába jártak. A faluban 1926-ban keresztet állítottak, 1928-ban temetőt létesítettek, majd 1932-ben nagy harangot öntettek, melyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek.
A településnek 1931-ben 523 lakosa volt. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A helyiek még 1939-ben iskolájuk építéséhez anyagot vásároltak, melyet azonban a háború végén a partizánok elvittek. A kitartó falusiak ezután új építőanyagot szereztek, mellyel 1947-re felépítették iskolájukat. 1960-ban saját erőből megvásároltak egy rossz állapotú házat, melyet kápolnává alakítottak át. A kápolnát Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. 1962-ben felépítették a közösségi házat. 1970-ben megkezdődött az utak aszfaltozása. Sípályát építettek, mely amíg telente volt hó a télisportok sok kedvelőjének volt a kirándulóhelye. 1991-ben lakosságának 92%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 331 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 523 | 627 | 654 | 653 | 533 | 430 | 398 | 360 | 331 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Mihály arkangyal tiszteletére szentelt kápolnája 1961-ben épült.
Oktatás
[szerkesztés]A falu iskoláját 1947-ben építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]A község hivatalos honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
