Ugrás a tartalomhoz

Borova (Suhopolje)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borova
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSuhopolje
Jogállásfalu
Irányítószám33410
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség570 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 17° 27′ 40″45.784000°N 17.461000°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 17° 27′ 40″45.784000°N 17.461000°E
SablonWikidataSegítség

Borova falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Verőce központjától 8 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Bilo-hegység előterében és annak északi lejtőin fekszik. Főbb településrészei Kusmdč, Stara Borova (a falu régi része), Nova Borova (a falu újabb része), Jarak és Draga. A falut középtájon a Bilo-hegységben eredő, délről északra folyó Dabrovica-patak szeli át. A patak közelében találhatók a falu fontosabb intézményei, a szakrális épületek, az iskola és a horvát ház.

Története

[szerkesztés]

Az itt talált leletek alapján a Dabrovica-patak völgyében már a történelem előtti időben is éltek emberek, de vannak itt középkori településre utaló források is. A területen régészeti feltárás még nem történt.

A mai Borovát Hercegovinából, Montenegróból és Kelet-Boszniából érkezett szerbek alapították a 17. században. Nevét a lucfenyő szláv nevéből (bor) kapta valószínűleg azért, mert területe nagyrészt ilyen fákkal volt benőve. Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól a 18. század folyamán Horvátország különböző részeiről valamennyi horvát lakosság is betelepült ide.

A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Borrovo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Borovo” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Borovo” néven 123 házzal, 79 katolikus és 698 ortodox vallású lakossal szerepel.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.

A településnek 1857-ben 765, 1910-ben 1.478 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 33%-a szerb, 29%-a horvát, 19%-a német, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején az üldöztetés elől elmenekült német és magyar lakosság helyére a háború után horvátok és szerbek érkeztek. 1991-ben 959 főnyi lakosságának 47%-a horvát, 36%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 710 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
765 930 1.042 1.247 1.270 1.478 1.292 1.241 1.184 1.199 1.221 1.203 1.042 959 810 710

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1742-ben épült. A templomot 1747-ben szentelte fel Sofronije Jovanović pakrác-szlavóniai ortodox püspök. A templomot 1942-ben az usztasák földig rombolták. Azóta az istentiszteleteket a parókia kápolnájában tartják. A borovai parókiához tartoznak Rezovác, Pčelić, Budanica és Gradina települések pravoszláv hívei.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pravoszláv kápolna közelében áll. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, de helyreállították.

Kultúra

[szerkesztés]

A helyi kulturális élet fő szervezője a KUD „Branislav Nušić” szerb kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet eredetileg 1951-ben alapították, majd működése szünetelt. 1996-ban újraalapították. Ma mintegy 300 tagot számlál. Folklórcsoportja, gyermekcsoportja, tamburazenekara, képzőművészeti csoportja és színjátszó társulata működik.

Egyesületek

[szerkesztés]

A borovai önkéntes tűzoltóegyletet (DVD Borova) 1930-ban 44 taggal alapították. Ma 27 aktív és 230 támogató tagot számlál.

Oktatás

[szerkesztés]

A helyi oktatásról az első feljegyzés 1860-ból származik, amikor néhány gyerek írást, olvasást és számolást tanult a faluban, de a lányoknak még nem kellett iskolába járni. A régi iskola épületében 1874-ben indult meg az oktatás. Az iskolának két osztályterme volt és egy tanítói lakás is tartozott hozzá. 1880-tól az iskolát már a lányok is látogatták, de elkülönítve tanultak. 1950-ben már négy osztályban összesen 121 tanulóval zajlott az oktatás, de a következő időszakban a tanulók száma évről évre jelentősen csökkent. Az iskolák átszervezése során a suhopoljei elemi iskola területi iskolája lett. Az új iskolaépület 2006-ban épült fel. A legutóbbi adat szerint az iskolát 18 tanuló látogatta.

Az NK Borova labdarúgóklubot 2011-ben alapították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]