Križnica
| Križnica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Pitomacsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33405 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 76 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 18″, k. h. 17° 21′ 27″45.971600°N 17.357500°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 18″, k. h. 17° 21′ 27″45.971600°N 17.357500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Križnica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Križnica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Pitomacsához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőcétől légvonalban 15, közúton 26 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Dráva bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. Az országhatárt itt nem a Dráva, hanem a Rinya-patak képezi, mely ezen szakaszon eredetileg a Dráva egyik holtága volt (a 18. században a folyó még ebben a mederben folyt), ezért a Dráva bal partján fekvő település még Horvátország része. A patak itt a Dráva régi medrét követve öt nagy kanyart ír le és a település határának nagyobbik része a patak és a folyó közé szorult, míg egy kisebb része a Dráva jobb partjára esik.
Története
[szerkesztés]1885-ben a mai faluhoz tartozó terület 890 katasztrális holdat tett ki, melynek legnagyobb részét erdő borította. A bal parti részen régen négy lakott telep osztozott: Đuretina a Dráva jobb oldali mellékvize, a Struga-csatorna mellett, Banov brod a pitomacsai Dravska utca végének folytatásában, tőle északra a Dráva mellett Šaštano polje, míg a folyó melletti kompátkelőnél Brestić feküdt. Ezek mára jóval kisebbek lettek, mint egykor voltak. A Dráva túlpartján a mai Križnica területén meg kell említeni Franjićeva jada és Uska luka nevű területeket, melyek akkoriban a babócsai Somssich grófok és a szintén babócsai Prinke család birtokai voltak. Még 1880 előtt erre a területre Magyarország területéről 174 magyar ajkú lakost telepítettek be. Ezzel létrejött a mai település központja.
A településnek 1880-ban 174, 1910-ben 179 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a magyar, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1967/68-ban a kompátkelőhely mellett a Dráván át 250 méter hosszú gyaloghidat építettek, ezzel csökkent a település elszigeteltsége a szomszédos horvát területektől. 1991-ben csaknem teljes lakossága (98%) horvát nemzetiségű volt. 1993-tól Verőce-Drávamente megye és Pitomacsa község része. 2003-ban aszfaltozták a Pitomacsától a kompátkelőig, illetve az átkelőtől a faluig vezető utat. 2011-ben a településnek 128 lakosa volt. Križnica mára egyre inkább üdülőtelepüléssé válik, mivel a Drávát és néhány környező területet természetvédelmi területté nyilvánították.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 174 | 154 | 174 | 179 | 195 | 194 | 405 | 428 | 396 | 271 | 174 | 136 | 123 | 128 |
(1880-ban Uska Luka néven. 1931-ig településrészként.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település területének nagy része természetvédelmi terület sokszínű állat és növényvilággal. Különösen halakban, madarakban gazdag. A Dráva közvetlen környezetén kívül védett területek a Jelkuš, a Širinski otok és a Vir-mocsár.
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája 1999-ben épült.
Oktatás
[szerkesztés]A falu iskolája 1938-ban nyílt meg a Prinke család egykori istállójának épületében. Az iskola ma már nem működik, a tanulók Pitomacsára járnak iskolába.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (németül) (angolul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- Pitomacsa egykor és ma (blog) (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2021. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Irodalom
[szerkesztés]Branko M. Begović: Pitomača kroz prošlost. Pregled povijesti Pitomače povodom 480 godišnjice prvog pisanog spomena Pitomače (1535. - 2015.) Pitomača 2015. monográfia ISBN 978-953-56963-2-2
