Miljevci (Újbakóca)
| Miljevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Újbakóca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33518 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 223 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 43″, k. h. 17° 49′ 30″45.661832°N 17.824966°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 43″, k. h. 17° 49′ 30″45.661832°N 17.824966°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miljevci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Újbakócához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőcétől légvonalban 39, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Papuk-hegység előterében, Brezik és Dobrović között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Miljevci területe már a középkorban is lakott volt, sőt várral rendelkező település volt. Négy régészeti lelőhely is található a határában. A Donje Bazije felé vezető út falazott hídjától délkeletre a Staro groblje nevű lelőhelyen volt a hagyomány szerint a középkori település temetője. Ennek némileg ellentmond, hogy máig nem kerültek elő innen emberi csontok. A hídtól mintegy 300 méterre délnyugatra egy enyhe magaslaton található a Turski grad lelőhely. Itt téglatöredékek, házak nyomai és kerámiák kerültek elő. A hely elnevezése (Törökvár) alapján itt a középkorban vár állhatott. A Točak nevű lelőhelyet Kornelija Minichreiter a középkori temető helyeként határozta meg. A Polje lelőhely egy ellipszoid alakú magaslaton található, ahol szintén sok középkori kerámia került elő. Feltehetően itt állhatott a középkori település, melyet a török pusztított el a 16. század közepén, amikor a térséget meghódította.
A mai település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a lakosság részben helyben maradt. 1698-ban 5 családdal (Ivanovich, Radmanovich, Szavich, Despotovich, Novak) „Milevczy” néven szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A 18. században a meglevők mellé az ország más vidékeiről újabb horvát telepesek érkeztek.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Millievac” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Milyevczi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Milyevczi” néven 38 házzal, 222 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 436, 1910-ben 710 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 28%-a szerb, 15%-a szlovák, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1960-as évektől fogva a fiatalok elvándorlása miatt a lakosság száma folyamatosan csökken. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 15%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 317 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 436 | 430 | 468 | 490 | 583 | 710 | 783 | 866 | 854 | 913 | 770 | 620 | 480 | 441 | 352 | 317 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A középkori vár és település régészeti lelőhelyei.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. 424. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 428. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071(horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
